EFOP-5.2.2-17-2017-00131 - Bejegyzések

Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által

Pályázó neve: Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület
Konzorciumi partner neve: Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület

Szerződés száma: EFOP-5.2.2-17-2017-00131
Támogatás összege: 49 999 894 Ft
Összköltség: 49 999 894 Ft
Forrás: ESZA
A projekt megvalósításának kezdete: 2018.02.01.
A projekt fizikai befejezésének határideje: 2020.01.31.

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és konzorciumi partnere, az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület sikeres pályázati projektet valósít meg „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” címmel. A projekt célja a campus-szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi gyakorlatok, illetve ezek szabályozási hátterének felmérése, s mindezek alapján a jó gyakorlatok bemutatása, javaslattétel azok terjesztésére vonatkozóan.

A XXI. századra a kutatás és az innováció vált a gazdasági fejlődés motorjává a fejlett világ országaiban. Versenyképességük megőrzése érdekében a nemzetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a legmagasabb szintű tudás tradicionális bázisainak számító Egyetemek K+F tevékenységére. A felsőoktatás finanszírozása tehát kiemelt jelentőséggel bír, nem csupán az oktatási szektor szemszögéből vizsgálva, de nemzetgazdasági megközelítésből is. Az egységes Európai Felsőoktatási Térség kialakítására tett törekvések, valamint a többciklusú, angolszász képzési modell elterjedését jelentő Bologna Folyamat hatására megemelkedett a felsőoktatáshoz hozzáférők létszáma, ugyanakkor további kihívást jelent a munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci, képzési programokba való belépésének növelése, a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja. A felsőoktatásnak tehát reagálnia kell ezen kihívásokra is, ami elsősorban nem a képzés színvonalának emelésével, hanem megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosításával valósulhat meg. A kihívásokra többféle válasz született a különböző nemzetek felsőoktatási rendszereiben, esetenként azokon belül is. A kutatás során szeretnénk rámutatni a folyamatok elé gördülő financiális és egyéb akadályokra és az egységesítésben rejlő lehetséges előnyökre egyaránt. Ebben a tekintetben a projekt nem korlátozódik a campus-szolgáltatások vizsgálatára, azon keresztül a civil és ifjúsági finanszírozási metódusokat is kutatja.

Megkezdődött a munka az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projektben. A kutatás témája: Kampusz szolgáltatások. Vizsgált országok: Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia. A projekt előkészítő szakaszában január hónapban a hallgatói szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatás megalapozására és a kapcsolatfelvétel megerősítésére indító egyeztetést szerveztünk. A kick-off meetingre 2018. január 26-án került sor Győrben a Széchenyi István Egyetemen. A projektindító lehetőséget biztosított az érintett szervezetek bemutatkozására és a szakmai, személyes kapcsolatfelvétel fóruma is volt egyben.

1. A konzorciumvezető: Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület 2000 ősze óta működik, szervezi, illetve közreműködik a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak kulturális, szakmai és sport programjainak rendezésében, valamint motiváló pályázatot ír ki számukra. A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület legfőbb feladata a civil ifjúságvédelem. Az ennek keretében végzett nevelési, oktatási és képességfejlesztési tevékenység az elmúlt években működésének meghatározó tevékenységévé vált. Az Egyesület tagjainak többségét az Egyetem jelenlegi hallgatói, munkatársai képezik, így figyelemmel tudják kísérni, hogy milyen programokra és szolgáltatásokra van igénye az ifjúságnak. Az Egyesület tevékenységei során fontos szerepet kap a tudásmegosztás, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban áll több közintézménnyel, civil és hallgatói szervezettel, továbbá a Hallgatói Önkormányzattal, a Széchenyi István Egyetemmel, amely szervezetek és intézmények támogatásával több olyan programot is megvalósít, illetve programba is bekapcsolódik, amely támogatja az általános és középiskolás diákok fejlődését, kompetenciafejlesztését is, a természettudományos élménypedagógia iránti érdeklődésük növelését. A tudásmegosztás azonban nemcsak ebben a formában jellemző a szervezet életére, hiszen az Egyesület tagjai nagy hangsúlyt fektetnek a másokkal való kommunikációra, saját tapasztalataik más civil szervezetekkel való megosztására, ezért gyakran vesznek részt ifjúsági szervezetek számára megrendezett rendezvényeken, eseményeken.

2. A konzorciumi partner: Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület

Az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület 2007-ben alakult 10 alapító taggal. A mérnökökből, közgazdászokból, agrár és marketing szakemberekből álló csapat tagjai több éves szakmai tapasztalattal és referenciákkal rendelkeznek a területfejlesztésben és az azt érintő gazdasági-társadalmi témákban, amely az Egyesületet az általa vállalt közhasznú tevékenységek megvalósítására mind megyei, mind térségi szinten egyaránt alkalmassá teszi. Tagjai részt vesznek/vettek olyan átfogó, illetve ágazati és térségi fejlesztési stratégiák, egyéb dokumentumok, programok elkészítésében és megvalósításában, amelyek az összehangolt, tervszerű megyei szintű fejlesztések érdekében elengedhetetlenek. Az Egyesület célja a lakosság életkörülményeit, életminőségét befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezők javítása, lehetőleg mind nagyobb közvetlen, illetve közvetett célcsoportot elérve. Tevékenységét fokozatosan kiterjeszti a határokon túlra is, építve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye geopolitikai helyzetére. Mivel az Egyesület nagyon fontosnak tartja az esélyegyenlőség segítésének elvét, a partnerséget, valamint a területfejlesztési döntéshozatalban való részvételt, ezért úgy döntött, hogy 2009-től aktív tagja kíván lenni a Nyíregyházi Civil Fórumnak, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Civil Egyeztető Fórumnak. Ezek a tagságok mind hozzájárulnak az Egyesület tagjai által birtokolt szakmai tudás más szervezetek, intézmények számára történő megosztásához.

Külföldi együttműködő partnerek: Študentská rada vysokých škôl (Szlovákis) és Parlament Studentow RP (Lengyelország)

A program első két, bemutatásra kerülő külföldi együttműködő partnere a Študentská rada vysokých škôl, a szlovák hallgatói önkormányzat, valamint a Parlament Studentow RP a lengyel országos hallgatói képviselet. A partnerszervezetek kiválasztásának oka, hogy mind az ágazat felé, mind az intézmények felé erős beágyazottsággal rendelkeznek, így rajtuk keresztül könnyedén megvalósítható a bizalmas információkat, üzleti megállapodásokat is – kizárólag tudományos célból – vizsgáló adatgyűjtés. Ezenkívül elmondható, hogy mindkét szervezet élenjár a hallgatókat segítő jóléti szolgáltatások kialakításában. Mindkét szervezet elismeri, hogy az általuk kívánt állapotot még nem sikerült minden területen elérni, de a campus-szolgáltatásokat tekintve jelentős előre lépések történtek az elmúlt időszakban. A szervezeti tagság széleskörű, ezért – hasonlóan a magyar rendszerhez – az ottani képviseleteken keresztül is lesz lehetőség kisebb és nagyobb intézmények feltérképezésére is. Végül fontos megemlíteni, hogy érdekképviseleti szervezetként mindkét együttműködő elkötelezett a nemzetközi jó gyakorlatok megosztásában, a hazai és más országbeli intézmények működésének támogatásában.

3. Külföldi együttműködő partner: Asociatia Pro Magister Satu Mare (Románia)

A projekt harmadik, bemutatásra kerülő külföldi együttműködő partnere, az Asociatia Pro Magister Satu Mare a Szatmárnémetiben kihelyezett egyetemi tagozaton dolgozó tanárok és az itt tanuló egyetemi hallgatók társasága. Célja anyagilag és szakmailag támogatni a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, a benne dolgozó egyetemi tanárok munkáját és a hallgatók tevékenységét. A szervezet 2004-es megalapítása óta számos tevékenység (tudományos kör, utazás, gólyabál, pályázat, könyvkiadás, fogyó irodai termékek biztosítása, eszközök javítása stb.) anyagi hátterét biztosította. Az ehhez szükséges pénzügyi alapot az évi adók 2%-ából, támogatásokból és pályázatokból szerzi be. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett tagozatának háttérintézményeként tevékenykedik, feladata a szakmai-tudományos konferenciák szervezése, fejlesztési, eszközbeszerzési, szakmai pályázatok készítése, az oktatók és a hallgatók tudományos tevékenységének támogatása, könyvkiadás, szakkiadványok, egyetemi jegyzetek támogatása, a diákság tevékenységének támogatása. Szakmai tapasztalatai, tagjainak ismeretei alkalmassá teszik a projektben vállalt feladatok ellátására.

4. Külföldi együttműködő partner: Közös ház” Rahói Járási Non-profit Civil Szervezet (Ukrajna)

A projekt negyedik, bemutatásra kerülő külföldi együttműködő partnere a „Közös ház” Rahói Járási Non-profit Civil Szervezet. Az Egyesület több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a határmenti együttműködések, a térségfejlesztés területén, így széleskörű kapcsolatai, valamint szakmai ismeretei alkalmassá teszik a kárpátaljai releváns szereplők közti koordinációra, a projektben vállalt feladatok ellátására. Az Egyesület küldetése a Kárpátok-Felső-Tisza régió, azaz Rahói Járáshoz tartozó területei, gazdasági, társadalmi, turisztikai fejlesztése, felzárkóztatásának elősegítése, a határon átnyúló együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy közös fejlesztési stratégiával határon átnyúló gazdasági és társadalmi központok jöjjenek létre és a helyi lakosság életszínvonalának felzárkóztatása.

5. Kutatási eredmény: Előzetesen feltárt információk

A Magyarországon mai napon is hatályos felsőoktatási törvény a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.). Külön rendelkezés van azonban érvényben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről, ez pedig a 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet. Míg a felsőoktatási törvény meghatározza és részleteiben szabályozza az intézmények jogi formáit, működését, fenntartását, a címben szereplő kormányrendelet a hallgatók számára elérhető juttatásokról, valamint az általuk fizetendő térítési díjakról rendelkezik. Ebben a kormányrendeletben iránymutatást találunk arra vonatkozóan is, hogy milyen lakhatási és étkezési lehetőségeket, támogatásokat kötelesek biztosítani a felsőoktatási intézmények.

Műhelymunka, Siófok (2018. április 12.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt első műhelymunkája, melyen Nagy Dávid (kutató) a vonatkozó kutatási eredményeit ismertette vitaindítóként. A műhelymunka résztvevői egyetértettek a megállapításokkal: egyrészt a hallgatói és szociális szolgáltatások jelentősek a felsőoktatás hozzáférhetősége szempontjából, másrészt az eltérő nemzeti gyakorlatokból adódóan kiemelt fontosságú, hogy e szolgáltatásokat egységes bechmarking és szempontrendszer szerint lehessen értékelni, mivel az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area, EHEA) átjárhatósága szempontjából e tényezők figyelembe vétele egyre inkább elengedhetetlen.

6. Műhelymunka, Siófok (2018. április 13.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt második műhelymunkája. A résztvevők az Európai Felsőoktatási Térség szolgáltatásainak standardizálásán elmélkedtek. A nem egészen kiforrott javaslat főként egy értékelési rendszer kidolgozására irányult, ahol ugyan a kategóriák adottak (Kollégium – lakhatás, Menza – étkeztetés, Sportlétesítmények – egészségmegőrzés), de ezen belül a szolgáltatások nem meghatározottak. A jövőben az érdeklődők úgy kapnának visszajelzést az adott államra jellemző szolgáltatási környezetről, hogy helyi és vendéghallgatók, valamint szakmai zsűri értékelése alapján, elektronikus kiadványokat tenne közzé egy erre kijelölt szervezet.

7. Tanulmányi út, Debrecen (2018. május 10.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt első tanulmányi kirándulása. A résztvevők a Debrecenbe, a Debreceni Egyetem kampuszára látogattak. A résztvevőkkel együtt megvizsgáltuk az Egyetem tér 1. alatt található – legfontosabbnak ítélt – campus szolgáltatási modelljét, ideértve a lakhatás, étkezés, kultúra vonatkozásait, továbbá az üzleti modelleket, melyek keretében ezeket a hallgatók számára biztosítják. A szolgáltatások színvonaláról helyi hallgatókkal, valamint a hallgatói képviselet tisztségviselőivel is egyeztettünk, spontán fókuszcsoportos lekérdezés, illetve szervezett interjúk formájában.

8. Kutatási eredmény: Jó gyakorlatok azonosítása - Deutsches Studentenwerk

A projekt keretében kidolgozandó tanulmány több nemzetközi jó gyakorlatot is be fog mutatni. Ezek közé tartozik a következő példa. A Deutsches Studentenwerk 58 német Studentenwerk (hallgatói szolgáltatói szervezet) önkéntes egyesülése nyomán létrejött, országos szintű szerveződés, melynek célja a németországi felsőoktatásban részt vevő hallgatók gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális ellátásának támogatása. A Studentenwerk-ek sajátossága, hogy gyakorlatilag közfeladatokat látnak el. Kiemelt feladatuk, hogy kulcsszerepet játsszanak az esélykiegyenlítésben, valamint elősegítsék a tanulmányi feltételek javulását és hozzájáruljanak egy élhető egyetemi környezet kialakításához azáltal, hogy együttműködnek felsőoktatási intézményekkel illetve egyetemvárosokkal.

9. Műhelymunka: Siófok (2018. június 08.)

A műhelymunka a projekt átfogó, hosszútávú kimeneteit, multilaterális felhasználási lehetőségeit taglalta. Egybehangzó véleményként fogalmazódott meg, hogy a szolgáltatások minimálisan elvárható szintjének – mennyiségi és minőségi oldalról történő – összehangolása nemzeti szinten sem biztosított. Az egyes intézmények, saját jól felfogott érdekükben törekszenek arra, hogy – több campus esetén – „házon belül” egységes színvonalú szolgáltatásokat biztosítsanak, lehetőség szerint ugyanazt a szolgáltatási palettát elérhetővé téve. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az eredmények (így a standard felállításának igénye) kommunikálásában elengedhetetlen partnerek az egyes nemzetek országos hallgatói képviseletei és a felettük ernyőszervezetként funkcionáló ESU (European Student Union). A szakmai megvalósítók feladatul kapták, hogy járják körül ez európai képviselet felkeresésének módját és lehetőségeit, továbbá állítsák fel az elhangzottak alapján megvalósítandó kommunikációs tervet.

10. Műhelymunka: Nyíregyháza (2018. szeptember 11.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt 2018. szeptember 11-i műhelymunkája Nyíregyházán. A résztvevők megerősítették, hogy az Unió szabályozásaiban a lakhatás témaköre a tagállamok szabályozásának szintjéhez tartozik, az Európai Unió mostanig szakpolitikai ajánlásokat sem fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, annak ellenére, hogy szakmai és képviseleti ernyőszervezetek ezt régóta szorgalmazzák. Megerősítést nyert továbbá, hogy az étkezés kérdése ennél is kevésbé szabályozott, hiszen erre vonatkozóan se központi szabályozás, se általánosan elismert jó gyakorlat nem határozható meg.

11. Kutatási eredmény: Deutsches Studentenwerk

A Deutsches Studentenwerk 58 német Studentenwerk (hallgatói szolgáltatói szervezet) önkéntes egyesülése nyomán létrejött, országos szintű szerveződés, melynek célja a németországi felsőoktatásban részt vevő hallgatók gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális ellátásának támogatása. A Studentenwerk-ek sajátossága, hogy gyakorlatilag közfeladatokat látnak el. Kiemelt feladatuk, hogy kulcsszerepet játsszanak az esélykiegyenlítésben, valamint elősegítsék a tanulmányi feltételek javulását és hozzájáruljanak egy élhető egyetemi környezet kialakításához azáltal, hogy együttműködnek felsőoktatási intézményekkel illetve egyetemvárosokkal

12. Kutatási eremény: CROUS

A CROUS rövidítés a Centre régional des œuvres universitaires et scolaires kifejezésből ered, melynek jelentése az egyetemi és iskolai jólétért felelős regionális központ. Ez a francia közfeladatokat ellátó szervezet a Nemzeti Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium fennhatósága alá tartozik. Legfőbb célkitűzése a hallgatói életszínvonal javítása szociális juttatások és ösztöndíjak, lakhatási támogatás, egyetemi étkeztetés, nemzetközi kapcsolatok ápolása, valamint kulturális és sportprogramok biztosítása révén. A szervezet először 1955-ben alakult meg, a német Deutsches Studentenwerk-hez hasonlóan több hallgatói szervezet egybeolvadásával.

13. Tanulmányi út: Eger (2018. október 16.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében szervezett, 2018. október 16-i Tanulmányút. A delegáció ez alkalommal Egerbe látogatott és megvizsgálta a Líceum épületében, valamint a Leányka úti kampuszon elérhető szolgáltatásokat. A szakértők megtekintették az Eszterházy Károly Egyetem Egerben található kollégiumait (Almagyardombi kollégium, Leányka úti kollégium, Sas úti kollégium), továbbá a kollégiumi logika szerint működő ún. Apartmanházakat is. Eger, saját kulturális miliőjének hallgatói vonatkozásai külön vizsgálati aspektust adtak, melyek egyértelműen egyedivé teszik az egri hallgató létet is.

14. Műhelymunka: Velence (2018. október 17.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt, 2018. október 17-i műhelymunkája Velencén. A résztvevők véleménye szerint Magyarországon nem dedikáltan jutnak lakhatási támogatáshoz a hallgatók, még akkor sem, ha az összes támogatás egy részének forrása hasonló címen szerepel(t). Az ingatlanok árának 2012-től datálható, de 2015-ben robbanásszerű növekedésére kevés hatással van a hallgatói kereslet, de tény, hogy ciklikusan (leginkább az aktuális szemeszterhez igazodva) az albérletárak hullámzása figyelhető meg.

15. Kutatási eredmény: Berlini Nyilatkozat

Az European Council for Student Affairs 2011-es Berlini Nyilatkozata szerint a felsőoktatás szociális dimenziója kiemelten fontos terület, az itt biztosított, hallgatók számára nyújtott támogatások nélkül nem valósulhat meg az oktatás és a kutatómunka kiválósága. A szociális dimenziót nem csak a hallgatói ügyek és szolgáltatások, hanem a felsőoktatási intézmények, különböző szintű kormányzati szereplők, hallgatói szervezetek és más fontos tényezők együttesen alakítják. Ezeket azonban, amint a Nyilatkozatban hangsúlyozzák, országonként különböző módon szervezik meg. Ez hatással van az azonos szempontok szerinti értékelés, a bevált gyakorlatok átvétele és a tanulmányi, oktatói, munkatársi csereprogramok eredményessége területére egyaránt.

16. Műhelymunka: Velence (2018. október 18. 10.00)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt, 2018. október 18-i 10:00 órai műhelymunkája Velencén. A workshop alkalmával a résztvevők a kutatás folytatásának egyes fókuszait tárgyalták a lekérdezés vonatkozásában, melyet a projekt kutatója, Nagy Dávid állított össze.

17. Műhelymunka: Velence (2018. október 18. 14.00)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt, 2018. október 18. 14:00 órai műhelymunkája. A műhelymunka során a résztvevők áttekintették és megvitatták a kutatás tervezett folytatásának egyes elemeit. Az eszmecsere rámutatott, hogy magyar vonatkozásban mélyebben át kell tekinteni a folyamatosan változó felsőoktatási környezet (rendszer) velejáróit, így az elmúlt 10 év változásait is a szolgáltatásokra gyakorolt hatás szemszögéből vizsgálva. A résztvevők javaslata alapján Nagy Dávid kutató kapta a feladatot az új, kutatásba bevont területek feltérképezésére és a kutatási területek kidolgozására.

18. Kutatási eredmény: Lakhatás

Ahol a hallgatók többsége a szülői házban lakik, ott a diákszállások jelentősége kisebb (ami jellemző például Bosznia-Hercegovina, Örményország, Málta vagy Olaszország példája esetében), legfeljebb a hallgatók 5%-a vesz igénybe kollégiumi szálláslehetőséget. Oroszország sajátos kivétel, hiszen itt a hallgatók több mint negyede kollégiumban, felük ugyanakkor még a szüleivel él.

19. Kutatási eredmény: Kollégiumok

Az Eurostudent felmérés ötödik hullámának vizsgálatában részt vevő különböző országok között nagy a szóródás abban, hogy a hallgatók hány százaléka él kollégiumban. Nagyarányú, 30% vagy ezt meghaladó az összes hallgató közül a kollégiumi lakhatás Ukrajna, Szlovákia, Finnország és Oroszország esetében. Közepesen jellemző (20-30% arányú) Hollandia, Litvánia, Svédország, Szlovénia, Románia, Litvánia, Magyarország és Csehország hallgatói között. Bosznia, Örményország, Málta és Itália esetében ez alig fordul elő, a hallgatók 5%-a vagy ennél is kevesebb lakik kollégiumban.

20. Tanulmányi út: Siófok (2018. október 25.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében lebonyolított, 2018. október 25-i Tanulmányút. A Siófokra látogató szakértők a Gábor Dénes Főiskola oktatási épületeit tekintették meg. Siófok, jellegéből adódóan a turisztikai vonatkozású képzések “otthona” az intézmény képzési portfóliója szerint is. Fontos kiemelni, hogy a hallgatók számára kiváló lakhatási alternatíva, hogy a turizmusra berendezkedett szállásadók a holtszezonban jutányos áron biztosítanak szállást a hallgatók számra is, ami további fejlődési alternatívát mutathat a jelenleg kisebb létszámú képzési helyszínnek.

21. Tanulmányi út: Győr (2018. október 30.)

Lezajlott az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében, 2018. október 30-i Tanulmányút. A Győrbe látogató delegáció megvizsgálta a 9025 Győr, Egyetem tér 1., a 9025 Győr, Kálóczy tér 6. és a 9027 Győr, Győr, Budai út 4. alatt található (campus) szolgáltatások modelljét. Vizsgálták a lakhatás (Hegedű Gyula Kollégium), étkezés (Széchenyi Étterem), kultúra vonatkozásait, továbbá a modelleket, melyek keretében ezeket a hallgatók számára biztosítja az Egyetem.

22. Külföldi partnerek szakmai bemutatása

A tervezett projektbe 4 külföldi ország (Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna) szakmai együttműködő partnerei kerülnek bevonásra: Študentská rada vysokých škôl - The student council for higher education, Parlament Studentow RP - Students' Parliament of the Republic of Poland, Asociatia Pro Magister Satu Mare és a „Közös ház” Rahói Járási Non-profit Civil Szervezet. A szervezetek működési területe az ifjúságügy és a felsőoktatás, valamint a térségfejlesztés, így mindannyian számos szakmai tapasztalattal rendelkeznek a projektben kutatott szakterületen. Részletes bemutatás:

1. Študentská rada vysokých škôl - The student council for higher education

Ország: Szlovákia
Székhelye: Staré grunty 52., 842 44 Bratislava
Alapítás éve: 1990.

2. Parlament Studentow RP - Students' Parliament of the Republic of Poland

Ország: Lengyelország
Székhelye: Bracka 18/16 00-028 Warszawa
Alapítás éve: 1990.

Fenti két külföldi szakmai szervezet a lengyel és a szlovák országos hallgatói képviselet. A partnerszervezetek kiválasztásának oka, hogy mind az ágazat felé, mind az intézmények felé erős beágyazottsággal rendelkeznek, így rajtuk keresztül könnyedén megvalósítható a bizalmas információkat, üzleti megállapodásokat is – kizárólag tudományos célból – vizsgáló adatgyűjtés. Ezenkívül elmondható, hogy mindkét szervezet élenjár a hallgatókat segítő jóléti szolgáltatások kialakításában. Mindkét szervezet elismeri, hogy az általuk kívánt állapotot még nem sikerült minden területen elérni, de a campus-szolgáltatásokat tekintve jelentős előre lépések történtek az elmúlt időszakban. A szervezeti tagság széleskörű, ezért – hasonlóan a magyar rendszerhez – az ottani képviseleteken keresztül is lesz lehetőség kisebb és nagyobb intézmények feltérképezésére is. Végül fontos megemlíteni, hogy érdekképviseleti szervezetként mindkét együttműködő elkötelezett a nemzetközi jó gyakorlatok megosztásában, a hazai és más országbeli intézmények működésének támogatásában.

3. Asociatia Pro Magister Satu Mare

Ország: Románia
Székhelye: Szatmárnémeti, Petőfi Sándor u. 47. sz.
Alapítás éve: 2004.

A társaság a Szatmárnémetiben kihelyezett egyetemi tagozaton dolgozó tanárok és az itt tanuló egyetemi hallgatók társasága. Célja anyagilag és szakmailag támogatni a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, a benne dolgozó egyetemi tanárok munkáját és a hallgatók tevékenységét. A szervezet 2004-es megalapítása óta számos tevékenység (tudományos kör, utazás, gólyabál, pályázat, könyvkiadás, fogyó irodai termékek biztosítása, eszközök javítása stb.) anyagi hátterét biztosította. Az ehhez szükséges pénzügyi alapot az évi adók 2%-ából, támogatásokból és pályázatokból szerzi be. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett tagozatának háttérintézményeként tevékenykedik, feladata a szakmai-tudományos konferenciák szervezése, fejlesztési, eszközbeszerzési, szakmai pályázatok készítése, az oktatók és a hallgatók tudományos tevékenységének támogatása, könyvkiadás, szakkiadványok, egyetemi jegyzetek támogatása, a diákság tevékenységének támogatása. Szakmai tapasztalatai, tagjainak ismeretei alkalmassá teszik a projektben vállalt feladatok ellátására.

4. „Közös ház” Rahói Járási Non-profit Civil Szervezet

Ország: Ukrajna
Székhelye: Ukrajna, Kárpátalja, 90600 Rahó, Myru utca 1/43
Alapítás éve: 2005.

Az Egyesület küldetése:

  • A Kárpátok-Felső-Tisza régió, azaz Rahói Járáshoz tartozó területei, gazdasági, társadalmi, turisztikai fejlesztése, felzárkóztatás elősegítése.
  • Határon átnyúló együttműködés kialakítása, annak érdekében, hogy közös fejlesztési stratégiával határon átnyúló gazdasági és társadalmi központok jöjjenek létre.
  • Humánerőforrás fejlesztési projektek tervezése, kidolgozása és megvalósításának elősegítése, hátrányos helyzetű csoportok támogatása, felkészítése.
  • A Tisza forrás – régióban élő nemzeti kisebbségek (magyar, román, német, szlovák, olasz stb…) érdekeinek érvényesítése, illetve a kultúra, nyelv - és hagyományaik megőrzése, ápolása.
  • A környezettudatos gondolkodás és cselekvés, a megújuló energiaforrások széles körű használatának elterjesztése, a komplex vidékfejlesztés, a természetes tájhasználat.
  • Az Európai Unió nemzetközi értékeinek megismerése és megismertetése.
  • A helyi lakosság életszínvonalának felzárkóztatása.

Az utóbbi évek legfontosabb projektjei:

  • A Tisza összeköt...
  • A Tiszáról gyerekeknek
  • Nemzeti értéktáraink itthon és a határon túl

Az Egyesület több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a határmenti együttműködések, a térségfejlesztés területén, így széleskörű kapcsolatai, valamint szakmai ismeretei alkalmassá teszik a kárpátaljai releváns szereplők közti koordinációra, a projektben vállalt feladatok ellátására.

23. A projekt területe

Az utóbbi évtizedekben a magyar fiatalok aktivitási rátája csökkenő ütemet mutat, amely részben a folyamatos oktatási expanzióval magyarázható. Ennek tulajdoníthatóan meghosszabbodott a fiatalok oktatásban eltöltött ideje, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak tekinthető az úgynevezett „kettős státusz”, a foglalkoztatásban és oktatásban való egyidejű részvétel. A munkaerő-piaci részvétel csökkenésének eredményeként a fiatalok foglalkoztatási rátája relatíve alacsonynak tekinthető, a válság során tapasztalt mélypontot követő fokozatos emelkedés ellenére is mindössze 18,6%-os értéket mutatott 2012-ben. Bár a mutató némileg emelkedett az utóbbi időben, így is elmarad a 32,9%-os EU-átlagtól.[1]

Magyarország Partnerségi Megállapodásában a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan egyik cél a (köz)szolgáltatások eredményességének javítása, struktúrájának megújítása és az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A felhívás és így projekt célkitűzései között szerepel a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés eszközeinek támogatása és megvalósítása.

Az említett területen dolgozó hazai szakemberek tudásának naprakészen tartása és a nemzetközi tapasztalatok becsatornázása érdekében elengedhetetlen a nemzetközi együttműködések révén létrejövő tudástranszfer megvalósítása. A kelet-közép-európai országokban jelentkező társadalmi kihívásokban sok a közös elem, ezek közös kutatása és a szakpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok határokon átnyúló megosztása jelentősen hozzájárul a kihívások hatékonyabb kezeléséhez.

Egyesületünk főként az ifjúságügy területén tevékenykedik. A felhívás céljaihoz igazodva célkitűzésünk a szolgáltatások eredményességének javítása, struktúrájának megújítása és az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése Ennek a célnak a megvalósításában fontos szerepet játszanak a fiatalok, ők adják a célcsoport bázisát. 2016-ban[2] a 15–29 éves fiatalok létszáma 1.701.837 fő volt a 2011-es népszámlálás továbbvezetett adatai alapján. A fiatalok többsége községekben (32 százalék) és kisebb városokban (32 százalék) él, regionálisan Közép-Magyarország a domináns (28 százalék).

Az ifjúsági szolgáltatások közös jellemzője, hogy katalizátor szerepet játszanak a települések, kerületek, kistérségek életében. A fiatalok fejlesztésében kulcsszerepet játszó ifjúsági szolgáltatások száma az elmúlt években növekedésnek indult, azonban még közel sem épültek ki olyan szinten, ami országosan, vagy akár csak az azonos településtípuson belül is az egyenlő elérési és igénybevételi esélyeket teremtené meg a fiatalok számára. Általánosan elmondható, hogy nem vagy csak részben honosodtak meg a különböző szolgáltatók ágazatközi együttműködései, így az ifjúsági korosztályok többsége csak „töredezett” humánszolgáltatási rendszerre tud támaszkodni.

Fontos az ifjúsági szolgáltatások katalizátor szerepének erősítése, azaz annak esélyének a növelése, hogy az érintettek eljutnak, eljuthatnak, és el akarjanak jutni a szükségleteik kielégítését, speciális problémáik megoldását szakavatottan segíteni képes professzionális intézményekbe. Ez a cél azonban csak akkor érhető el, ha megerősítjük nemcsak a belföldi, hanem a külföldi partnerekkel fennálló kapcsolatainkat, illetve a szociális szolgáltatások valós, rendszerszerű, standardokon alapuló együttműködését. Elengedhetetlen az ifjúsági közélet és az ifjúság társadalmi integrációjának megújítása.

A közéleti aktivitás fontos dimenziója a civilszervezeti tagság. A fiatalok kevesebb, mint hatod része rendelkezik valamilyen szervezeti tagsággal (15%)[3]. A legpreferáltabbak a sportegyesületek, a sportklubok és az egyházi szervezetek. A még értelmezhető sávban találhatók a kulturális, hagyományőrző csoportok, valamint a diák- és az önkéntes szervezetek. A 14–29 éves generáció 29%-a végez tágan értelmezett önkéntes munkát.

Az ifjúsági korosztályok formális és nem formális közösségi aktivitását növelni, a szakemberek kiépülő hálózatának közreműködésével bátorítani kell. A célorientrált közösségi aktivitások felé elmozdulókat a közösségfejlesztés eszközrendszerével, az apolitikus attitűd megváltoztatását a helyi társadalmi, társadalomépítő folyamatokba való bekapcsolással kell segíteni. Az önkéntes munkával és a civil aktivitással kapcsolatos minták közvetítésére országos kommunikációs fórumot kell teremteni.[4]

A Nemzeti Ifjúsági stratégiát vizsgálva látható, hogy az Európai Unió, és azon belül Magyarország is olyan, az ifjúsággal kapcsolatos kihívásokkal kell, hogy szembenézzen, mint az öregedő társadalom, a tanulással eltöltött idő elnyúlása, a tanulmányokat folytatók arányának növekedése, az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, valamint az aktív alkotó közéleti részvétel elégtelen volta. Hazánkban a fiatal korosztály munkaerő-piaci aktivitása uniós összehasonlításban is alacsony. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Különösen fontos tényező, hogy a munkaerőpiac már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre fókuszál, hanem az elvárások között egyre inkább megjelennek a különböző személyes kompetenciák, valamint a szakmai és gyakorlati tudás. Ezeket a kompetenciákat az oktatási rendszer sem képes maradéktalanul fejleszteni, főleg azoknál a fiataloknál, akik hátrányos helyzetben lévő közegből lépnek be a munkaerőpiacra.

24. A problémafelvetés

A hazai felsőoktatási rendszerben a hallgatói szolgáltatásokkal kapcsolatban közismert tény, hogy ezek elérhetősége és minősége intézményenként nagyon változó. Ennek két markáns magyarázó tényezőjét lehet azonosítani, amelyből az egyik a képzési hely mérete (hallgatói létszám), a másik pedig a képzési hely településszerkezetbe való integráltsága. Noha a folyamat érthető, miszerint a hallgatói szolgáltatások akkor válnak finanszírozhatóvá, ha arra elég nagy a kereslet, fontos előtérbe helyezni azt az elvet, hogy a hallgatók mindegyikének szükséges hozzáférni egy minimumszolgáltatási portfolióhoz, amely szolgáltatásokhoz minőségbeli kritériumok is biztosításra kerülnek. Kutatások sora igazolja, hogy az oktatáshoz nemcsak a tudáshoz való hozzáférés, hanem a kiegyensúlyozott mindennapok, magas életminőség is szükséges. Ezt biztosíthatják a jól szervezett hallgatói szolgáltatások. Éppen ezzel lehet érvelni amellett, hogy szükség van a terület rendezésére ezzel elősegítve, hogy az ország bármely intézményében garantálni lehessen a tanuláshoz szükséges jóllétet is. A probléma átfogó megjelölése és a kívánt állapot rögzítése mellett szükséges bemutatni, hogy milyen részproblémákból alakul ki a fentiekben részletezett egyenetlen szolgáltatási helyzetkép. Az intézményben elérhető szolgáltatások (vagy másképp megnevezve: a campus-szolgáltatások) egy különleges piaci helyzetben jönnek létre. A felsőoktatási intézmények infrastruktúráját használva – az épület elhelyezkedésétől függően – akár monopolhelyzetbe is kerülhet egy szolgáltató. Ha a versenytárs-nélküliség szélsőséges esetétől eltekintünk, akkor is egyértelmű, hogy a campus-szolgáltatások biztosítói könnyen hozzáférhető piacra nyernek belépést. Az előnyős szolgáltatói helyzet gyors és magas profit elérésére ad lehetőséget, amelynek vesztesei a hallgatók. Ebben a piaci felfogásban előfordul ennek a fordítottja is, hogy pl. az alacsony hallgatói létszám miatt nem rentábilis az étkeztetési egység üzemeltetése, ezért az adott képzési helyen tanulók számára nincs elérhető szolgáltató. A példák segítségével illusztrált helyzet alapvető tévedése, hogy nem szabadpiaci körülményeket alapul véve kell lehetőséget adni vállalkozóknak a hallgatók számára biztosítandó szolgáltatások üzemeltetésére, hanem a hallgatói érdekeket előtérbe helyező szabályozott piaci körülmények létrehozására van szükség. A hallgatói és a szolgáltatói érdek között rendszeres az ellentét. Több olyan terület is megnevezhető, ahol a hallgatói igények kielégítése nem kifizetődő a szolgáltató számára. Ilyen terület a nyitva tartás, az árképzés és a kínálat. A hallgatói érdek ezeken a területeken könnyen azonosítható:

  • oktatási időszakban (pl. szombati képzési napon is) legyenek elérhetők a campus szolgáltatások;
  • a szolgáltatás igénybevételének ára ne haladja meg a szolgáltató ezzel kapcsolatban keletkező költségét (beleértve a fenntartás és fejlesztés költségeit) tehát ezek társadalmi vállalkozásként üzemeljenek;
  • az általánosan, oktatási tevékenységből (pl. házi feladathoz szükséges eszköz bérlése) vagy egészségügyi okokból (pl. liszt-érzékenység) megjelenő hallgatói igény kerüljön kielégítésre az előző két feltétel betartása mellett.

A leírt összefoglalásból kitűnik, hogy a szabályozatlan környezet sosem fog a hallgatói igényeknek megfelelő szolgáltatási portfoliót és minőségi szolgáltatásnyújtást eredményezni. Ezért a kutatás célja megvizsgálni azokat a jó gyakorlatokat, ahol a hallgatói jólléthez szükséges campus-szolgáltatások köre és működése, az elsődleges célcsoport igényei alapján kerül szabályozásra.

25. Kinek szól a projekt?

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és konzorciumi partnere az egyes potenciális célcsoportokat meghatározva és lehatárolva, a különböző kockázati és egyéb befolyásoló tényezőket szem előtt tartva dolgozta ki jelen projektet, mely eltérő célcsoportokat megszólítva alakítja ki együttműködését a projektben közreműködőkkel. Számba vette, hogy melyek azok a tevékenységek, melyek segítségével a projekt célkitűzései leginkább megvalósíthatók, és ezeket az egyes célcsoportokra szabva alakította. A célcsoportok tipizálása a tevékenységek hierarchiaszintjére épül.

A projekt fő iránya a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása az EFOP Együttműködő társadalom prioritási tengely által lefedett szakterületeken a társadalmi kihívásokra adott válaszok javítása érdekében. A tevékenységeink során olyan nemzetközi tapasztalatokat gyűjtünk és jó gyakorlatokat ismerünk meg, amelyek segítségével ajánlások kidolgozása történik hazai alkalmazásra. Ennek tükrében a megoldandó társadalmi hiányok és problémák hatékonyabb kezelése valósulhat meg.

A projekt közvetlen és közvetett célcsoportjai – a felhívás előírásainak megfelelően – jól definiálhatók, ahogy azt a további elemzés mutatja.

A közvetlen célcsoportot azok az érdekeltek alkotják, akiket a projekt tevékenységei közvetlenül is érintenek. Ők azok, akik használják a kialakítandó szolgáltatásokat, részt vesznek a rendezvényeken és információkat szereznek belőle, valamint hasznosítják azokat. A pályázati útmutató elvárásaival összhangban a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület a projekt potenciális, közvetlen célcsoportjaként, haszonélvezőjeként az alábbi csoportokat jelölte meg:

  • felsőoktatási intézmények jelenlegi és leendő hallgatói;
  • hazai és külföldi együttműködő partnerek munkatársai.

Az érintett célcsoportok nagysága abszolút számban, mind földrajzi, mind képzési területi arányban, lefedettségben kimagasló.

Közvetett célcsoport: a közvetett célcsoport tagjai szintén részesülnek a projekt eredményeiből, azonban azok megvalósításában nem vesznek részt, csupán az eredményeket hasznosítják a jövőben:

  • humán szolgáltatást nyújtó szervezetek szakemberei;
  • ifjúsági szolgáltatásokat igénybe vevő fiatalok;
  • gazdasági szereplők.

Érintettek: az érintettek a közvetett és a közvetlen célcsoporttal kapcsolatban állók csoportja, akik nem hasznosítják ugyan a projekt eredményeit, de annak sikeres lebonyolítása hatással van életükre:

  • hallgatók hozzátartozói – hozzátartozók;
  • az érintett lakosság, helyi társadalom.

A projekt célcsoportjának területi megoszlása az egész ország, valamint más EU tagállamok területére is kiterjed, hatását éppen ezért tágabb szinten kell értelmeznünk.

A közvetlen célcsoport képviselőinek mindegyike részt vett a projekt előkészítésében, tervezésében, ezáltal véleményük és érdekeik is tükröződnek a megvalósítási tervdokumentumokban. A projekt megvalósítása során leginkább az ő igényeinek a kielégítésére törekszik a szervezet.

26. Célcsoportjaink összefoglaló bemutatása

Érdekcsoport Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Fontosság (0-5) Eredmények
Közvetlen célcsoport
Felsőoktatási intézmények jelenlegi és leendő hallgatói

- az egyéni és közösségi felelősségvállalás erősítése;

- a hallgatói szolgáltatások elérésének javulása;

- a közösségi együttműködés javítása belföldön és külföldön;

- a fiatalok közéletbe való integrálása, közéleti aktivitásuk növelése;

- a hallgatók a hallgatókért tevékenységek bővülése, bővítése

- „nemtörődömség”;

- a szervezett programok nem érik el a kívánt hatást;

- nem megfelelő szolgáltatások kerülnek meghatározásra

5

- a fiatalság elvándorlásának csökkenése;

- szélesebb körű hallgatói szolgáltatások;

- a szolgáltatások hatékonyságának növekedése;

- a mai társadalmi-gazdasági kihívásokhoz felzárkózott közösség létrejötte;

- nemzetközi tapasztalatok megismerése

Hazai és külföldi együttműködő partnerek és munkatársai

- az együttműködő partnerek közötti tapasztalatcsere megvalósítása;

- tevékenységek végrehajtása az ifjúságpolitika, a kultúra, a társadalmi felzárkózás területén;

- jó gyakorlatok megosztása;

- az együttműködések erősítése;

- a fiatalok helyi szerepvállalásának elősegítése, a helyi ifjúsági munka fejlesztése;

- hatékony szolgáltatások átvétele és fejlesztése

- a szereplők motiváltsága kicsi a diákokkal, fiatalokkal, való foglalkozás területén;

-       „nemtörődömség”;

- a népszerűsítő rendezvények, a szervezett programok nem érik el a kívánt hatást;

- nehézségek merülnek fel az együttműködések során (pl. nyelvi nehézségek)

5

- szorosabb együttműködések létrejötte;

- nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, adaptálása;

- a térség fejlődése;

- a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenése;

- jól képzett, a mai társadalmi-gazdasági kihívásokhoz felzárkózott közösség létrejötte

Közvetett célcsoport
Ifjúsági szolgáltatásokat igénybe vevő fiatalok

- az egyéni és közösségi felelősségvállalás erősítése;

- valós igényre épülő szolgáltatások kialakítása;

- a közösségi együttműködés javítása;

- a multikulturális sokszínűség erősítése;

- a fiatalok közéletbe való integrálása, közéleti aktivitásuk növelése

- nem megfelelő szolgáltatások meghatározása ;

- „nemtörődömség”;

- a népszerűsítő rendezvények, a szervezett programok nem érik el a kívánt hatást

5

- a fiatalság elvándorlásának csökkenése;

- a gazdaság élénkítéséhez való hozzájárulás növekedése;

- a foglalkoztatottság elősegítése;

- a hatékony szolgáltatások igénybevételének lehetősége;

- a mai társadalmi-gazdasági kihívásokhoz felzárkózott közösség létrejötte

Humán szolgáltatást nyújtó szervezetek szakemberei

- a társadalmi összetartozást erősítő, valamint társadalmi felzárkózási ifjúsági szolgáltatásokon való részvétel;

- jó gyakorlatok megosztása és megismerése;

- az együttműködések erősítése;

- a fiatalok helyi szerepvállalásának elősegítése

- a szereplők motiváltsága kicsi a diákokkal, fiatalokkal való foglalkozás területén;

- „nemtörődömség”;

- a népszerűsítő rendezvények, a szervezett programok nem érik el a kívánt hatást

5

- a valós igényekre épülő szolgáltatások körének szélesedése;

- a térség fejlődése;

- a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenése;

- jól képzett, a mai társadalmi-gazdasági kihívásokhoz felzárkózott közösség létrejötte

Gazdasági szereplők

- innovatív szakmai együttműködések létrehozása;

- új, kapcsolódó szolgáltatások létrejötte;

- minőségi munkaerő képzése

- „nemtörődömség”;

- a népszerűsítő rendezvények, a szervezett programok nem érik el a kívánt hatást;

- a szolgáltatások relevanciája nem valósul meg;

- a gazdasági szereplők nem kapcsolódnak be a civil táradalom financiális támogatásába

4

- nő a vállalati-civil együttműködések száma;

- gyakoribb a képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező végzettek alkalmazása;

- a régió versenyképessége növekedik;

- javul a végzettek munkaerő-piaci igényeknek való megfelelése

Érintettek
Az érintett lakosság, helyi társadalom

- a fiatalok lehetőségeinek megismerése;

- a régió versenyképességének növelése;

- a projekt során elért eredmények széles körben történő megismertetése

- „nemtörődömség”;

- a népszerűsítő rendezvények, a szervezett programok nem érik el a kívánt hatást;

- a projekt esetében elért eredmények marketingje nem kellő mértékű, hatásfokú

3

- a régió versenyképességének javulása;

- a hallgatói szolgáltatások megjelenése számos területen növekszik;

- a térség fejlődik;

- a társadalmi egyenlőtlenségek csökkennek;

- a mai társadalmi-gazdasági kihívásokhoz felzárkózott közösség létrejötte

Hallgatók hozzátartozói

- a régió versenyképességének növelése

- megfelelő színvonalú képzés, szolgáltatások biztosítása;

- a felsőoktatásban megszerezhető piacképes tudás megszerzése;

- kiegészítő szolgáltatások biztosítása az ifjúság számára

- nem megfelelő szolgáltatások meghatározása történik;

- az oktatási, tudományos eredmények marketingje nem kellő mértékű, hatásfokú;

- a felsőoktatás által generált költségek

3

- a képzett munkaerő hatására gazdaság fellendül;

- vonzó szolgáltatások kerülnek kialakításra;

- a régiós igények figyelembe vételével történő képzésfejlesztés csökkenti a régiós munkanélküliséget;

- javul a régió versenyképessége

27. A projektről címszavakban

A projekt célja a campus-szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi gyakorlatok, illetve ezek szabályozási hátterének felmérése, s mindezek alapján a jó gyakorlatok bemutatása, javaslattétel azok terjesztésére vonatkozóan.

A XXI. századra a kutatás és az innováció vált a gazdasági fejlődés motorjává a fejlett világ országaiban. Versenyképességük megőrzése érdekében a nemzetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a legmagasabb szintű tudás tradicionális bázisainak számító Egyetemek K+F tevékenységére. A felsőoktatás finanszírozása tehát kiemelt jelentőséggel bír, nem csupán az oktatási szektor szemszögéből vizsgálva, de nemzetgazdasági megközelítésből is.

Az egységes Európai Felsőoktatási Térség kialakítására tett törekvések, valamint a többciklusú, angolszász képzési modell elterjedését jelentő Bologna Folyamat hatására megemelkedett a felsőoktatáshoz hozzáférők létszáma, ugyanakkor további kihívást jelent a munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci, képzési programokba való belépésének növelése, a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja. A felsőoktatásnak tehát reagálnia kell ezen kihívásokra is, ami elsősorban nem a képzés színvonalának emelésével, hanem megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosításával valósulhat meg.

A kihívásokra többféle válasz született a különböző nemzetek felsőoktatási rendszereiben, esetenként azokon belül is. A kutatás során szeretnénk rámutatni a folyamatok elé gördülő financiális és egyéb akadályokra és az egységesítésben rejlő lehetséges előnyökre egyaránt. Ebben a tekintetben a projekt nem korlátozódik a campus-szolgáltatások vizsgálatára, azon keresztül a civil és ifjúsági finanszírozási metódusokat is kutatja

A felsőoktatásban jelenlévő szolgáltatások halmaza rendkívül sok elemből áll. A legelterjedtebbek közülök az alapvető ellátást biztosító, valamint az oktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, mint például:

  • étkezés: éttermek, büfék;
  • lakhatás: kollégiumok, diákszállók, albérletközvetítése;
  • oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások: jegyzet és írószer boltok, eszközkölcsönzés.

Intézményenként eltérő módon azonosíthatunk olyan szolgáltatásokat és szolgáltatókat, melyek nem csak az adott Egyetem, vagy Főiskola hallgatói számára érhetőek el, hanem a városi lakosság számára éppúgy rendelkezésre állnak. Ezek földrajzi elhelyezkedésükből, az intézményhez való relatív közelségükből adódóan a hallgatókra, mint fogyasztói bázisra alapoznak. Például: Élelmiszerboltok, Bankok, Posta hivatalok.

A hallgatók és a korosztály jellemzői fogyasztási szokásaira fókuszálva, a képzéshez nem kötődő és nem az alapellátás tárgykörébe tartozó szolgáltatások is megjelentek az intézményekben, vagy azok környezetében. Találkozhatunk autós iskolákkal, táncoktatással, színjátszó körökkel, vallásgyakorláshoz kötődő szolgáltatásokkal. Az egyetemi élethez hozzátartozó sportlétesítmények, illetve a mindennapok rutinjába illeszkedő közlekedés szintén szolgáltatásként azonosítható.

Magyarországon egyes, nagy hallgatói létszámmal bíró Egyetemeken kialakult az intézmény által részben, vagy egészben tulajdonolt szolgáltatók köre. Ezek a szolgáltatók nonprofit jelleggel működnek és a hallgatók minél jobb ár-érték arányú kiszolgálására összpontosítanak.

A fentebb áttekintett szolgáltatások elérhetősége intézményenként és országonként is eltér. A kutatás során ezért is jelent feladatot a minimum portfólió határainak megrajzolása. Definíció szerint azokat a szolgáltatások nevezzük campus-szolgáltatásnak, amelyeket a hallgató az intézményen belül elér, vagy el kell, hogy érjen. Az azonosítást követően a portfóliók összehasonlításán túl lehetőség nyílik az intézmények sikertényezői és a szolgáltatások köre közti összefüggések vizsgálatára is. Feltételezhető, hogy szélesebb portfólióval, magasabb színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező intézmény sikeresebb a hallgatók toborzásának területén akár belföldön, akár a nemzetközi térben. A tervezett interjúk és kérdőíves lekérdezések segítségével azonosított jó gyakorlatok lehetővé teszik egy szolgáltatási modell felállítását, melyben a hallgatói elégedettség mellett az EFOP 1-es prioritásának célkitűzései az irányadók.

28. A közösen felépített és a projekt megvalósítani tervezett összehasonlító kutatás tervének bemutatása

A megjelölt partner szervezetek segítségével betekintést nyerhetünk az állami szabályozásba, annak kialakulásának történetébe. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy az állami és a nem állami felsőoktatási intézményekre vonatkozóan van-e előírás a minimum követelményekre a képzési helyen elérendő szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezt követően a partnerszervezetek segítségével kiválasztott intézményekben megvizsgáljuk a szolgáltatói modellt. Ebben a szolgáltatási-portfolió, a szolgáltatások működési körülményei, az intézményi szabályozás és annak formája, valamint a hallgatói elégedettség vizsgálata szerepel. Az elsődleges módszer interjúkészítésre, on-line kérdőíves felmérésre és dokumentumelemzésre épít. Ezek segítségével megismerhetjük a szolgáltatások körülményeit, valamint a szolgáltatók és az intézmény kapcsolatát. Ezt követően további interjúk készíthetők a hallgatókkal annak céljából, hogy rálátást kapjunk a feltérképezett rendszerekkel szembeni kritikákról.

A dokumentumelemzés során a jogszabályok, a működési engedélyek, intézményi szabályzatok, szolgáltatói szerződések tanulmányozása történik. Az interjúk esetében a szolgáltatás üzemeltetői, az intézmény hallgatói képviselete, valamint az intézményben a szolgáltatásokért felelős intézményi egység vezetője kerül megkérdezésre. A hallgató interjúkra olyan személyeket is kiválasztunk, akik az az alapvető campus-szolgáltatások szempontjából kivételes igényekkel rendelkeznek (pl. levelező tagozaton tanulók, étkezési-intoleranciával rendelkezők).

29. A kapcsolattartás a szakmai megvalósítók és a partnerek között

A tervezett projektbe a konzorciumi partnerek mellett hazai és külföldi együttműködő partnerek egyaránt bekapcsolódnak. A határokon túlról a szakterületen működő ukrajnai, romániai, szlovákiai és lengyelországiszervezetek is bekapcsolódnak, a hazai együttműködő partnerek oldaláról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája fog kiemelt szerephez jutni. Mivel a partnerek földrajzi működési területe egymástól több száz kilométerre található, ezért a személyes kapcsolattartás mellett az elektronikus, on-line kommunikáció is kiemelt szerephez fog jutni annak érdekében, hogy a szakmai megvalósítók és partnerek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn a projekt időszaka alatt.

A kooperáció már a projekt tervezésekor, az előkészítés során megindult a szakmai tartalom kialakítása érdekében. Ennek koordinálására és dokumentálására 1 fő szakmai megvalósító kerül bevonásra a projektbe azzal a felelősséggel, hogy a projekt indulásáig elvégezze és dokumentálja a szakmai előkészítés során felmerülő feladatokat (a szakmai terv elkészítése, indító egyeztetés - „kick-off meeting” szervezése, az együttműködés előkészítése: indító jelentés készítése, melynek témája a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás)). Az előkészítés során előállt dokumentumokat a konzorciumi és együttműködő partnerek elsősorban elektronikus formában osztják meg egymással.

A személyes egyeztetés és kommunikáció biztosítékát a felhívás szerint kötelezően végzendő programok szervezése jelenti, ennek értelmében évente 6 alkalommal műhelymunka, 4 alkalommal tanulmányi út, 1 alkalommal tréning, összesen 1 alkalommal konferencia szervezése és egyéb közös szakmai programok is megvalósulnak a projekt eredményeinek disszeminációja mellett.

Az együttműködést segíti, hogy a konzorciumi partnerek képviselői évek óta kapcsolatban állnak egymással és az együttműködésbe bevont szervezetekkel.

A kapcsolattartás elektronikus és személyes formában is meg fog történni, rendszeres időközönként személyes találkozókra, programokra, képzésekre kerül majd sor.

A projekt teljes szakmai és adminisztratív dokumentációját elvégezzük, felelőse a szakmai vezető és projektvezető szerepkört elvégző szakmai megvalósító kolléga (Dr. Kovács Zsolt), illetve az általa a projektidőszakában kijelölt felelősök lesznek.

30. A szakmai felelősök

A szakmai feladatok kivitelezésének leírása felelősökkel és határidőkkel (az év közbeni, a projekt feldolgozásához kapcsolódó tervezett munka bemutatása (találkozások intenzitása, módszertan); a projekt keretében létrehozandó honlap elkészítésének és folyamatos karbantartásának, tervének ismertetése)

A szakmai feladatok elvégzésébe az alábbi szerepkörök kerültek betervezésre:

  • Szakmai vezető és projektvezető
  • Szakmai megvalósítók (8 fő)
  • Kutatók (2 fő)
  • Rendezvényfelelősök (2 fő)
  • Szakmai előkészítés

A megjelölt szakmai megvalósítók felelősek az egyes projekttevékenységek szakmai tartalmának kialakításáért és működtetéséért, a szakmai vezető és projektvezető irányítása alatt. A tervezett tevékenységek egymásra épülnek, a rendezvényeknek köszönhetően az elért eredmények folyamatosan beépülnek a szakmai munkába.

31. A szakmai megvalósítás első lépcsői

1.1 A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás (módszer, eljárás) nemzetközi együttműködés keretében történő megismerése

A tervezett tevékenység a projekt teljes időszakát végigkíséri, az összes szakmai megvalósító feladata a tanulmányozni kívánt (és a projekt során tanulmányozott) szolgáltatás megismerése a nemzetközi együttműködések során. A projektelem a projekt során tervezett rendezvények, programok, események során is megvalósul a partnerek által kifejtett tudásátadás nyomán.

  • Módszer: felmérés, kutatás, kommunikáció
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető, az összes szakmai megvalósító
  • Megvalósítás időpontja: 2018. január – 2019. december

1.2 Nemzetközi hálózatépítés

A nemzetközi hálózatépítés célja olyan szervezetek megismerése - a bevont együttműködő partnereken túl – és köztük aktív kommunikáció kialakítása, akik a vizsgált szakterületen tevékenykednek és hazájukban jelentős eredményeket értek el.

  • Módszer: felmérés, kutatás, kommunikáció
  • Felelős: 2 fő szakmai megvalósító
  • Megvalósítás időpontja: 2018. március – 2019. augusztus

1.3 A nemzetközi együttműködés keretében megismert szolgáltatás (módszer, eljárás) tapasztalatainak feldolgozása, jó gyakorlatok leírása

A nemzetközi együttműködés keretében megismert szolgáltatás (módszer, eljárás) tapasztalatainak feldolgozásába, a jó gyakorlatok leírásába 2 fő kerül bekapcsolásra. Feladatuk jó gyakorlatok feltérképezése és összefoglaló tanulmány készítése.

  • Módszer: felmérés, kutatás, kommunikáció
  • Felelős: 2 fő szakmai megvalósító

32. A szakmai megvalósítás második lépcsői

1.4 Kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása a választott szakmai, szolgáltatási területen legalább két országban (ebből az egyik lehet Magyarország, a másik uniós ország lehet), országonként legalább 100-100 fős célcsoport körében (a külföldi adatokat a külföldi partnernek kell biztosítania)

A projekt során 4 országból kerülnek bekapcsolásra együttműködő partnerek. A kutatás és összehasonlító elemzéshez az adatokat az adott országból bevont külföldi partnerek biztosítják, azonban az elemzésekhez szélesebb körű, a szakirodalomban fellelhető információk megismerése is szükséges. A kutatás során a hazai felsőoktatási intézmények mellett működő civil szervezetek feltérképezése is fontos szerephez jut.

  • Módszer: felmérés, kutatás
  • Felelős: 2 fő kutató, 4 fő szakmai megvalósító
  • Megvalósítás időpontja: 2018. január – 2019. december

1.5 A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása

A projekt szakmai megvalósításához 1 alkalommal kommunikációs tréning megvalósítása tervezett 30 órában. A tréningeket külső szolgáltató tervezi és bonyolítja, alkalmanként min. 15 fő részvételével.

  • Módszer: tréning
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető
  • Megvalósítás időpontja: 2018. november

1.6 Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel

Az elért szakmai eredmények bemutatására sajtótájékoztatóval egybekötött zárókonferencia megszervezése tervezett, külső szolgáltató által, min. 50 fő részvételével. A rendezvényre a hazai és a külföldi együttműködő partnerek valamint az érintett szaktárcát szakemberei is meghívásra kerülnek, megtörténik az országos sajtó tájékoztatása és az elért eredmények prezentálása (min. 4 fő előadó), a várható európai és hazai tendenciák bemutatása.

  • Módszer: rendezvényszervezés
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető, az összes szakmai megvalósító
  • Megvalósítás időpontja: 2019. december

33. A szakmai megvalósítás harmadik lépcsői

1.7 Évente legalább 6 alkalommal műhelymunka, évente 4 alkalommal a projekt költségvetéséből programterületen megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése és lebonyolítása az együttműködő partnerek és más partnerek részvételével (amennyiben indokolt)

A felhívás elvárásainak megfelelően összesen 12 alkalommal szervezünk műhelymunkát (kéthavonta), és 8 alkalommal tanulmányi kirándulást (negyedévente 1 alkalommal). A műhelymunkán minden alkalommal min. 20 vesz részt, a partnerek mellett a meghívottak között szerepelnek még a külföldi és hazai együttműködő partnerek kollégái, ifjúsági szervezetek képviselői, valamint az érintett szaktárca kompetens szakemberei is.

  • Módszer: rendezvényszervezés
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető, az összes szakmai megvalósító
  • Megvalósítás időpontja: 2018. február – 2019. december

1.8 Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetencia fejlesztések keretében

A projekt szakmai megvalósításához 1 alkalommal disszeminációs tréning megvalósítása tervezett 30 órában. A tréningeket külső szolgáltató tervezi és bonyolítja, alkalmanként min. 15 fő részvételével.

  • Módszer: tréning
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető
  • Megvalósítás időpontja: 2019. április

1.9 Módszertani-szakmai összegzés és szakmai ajánlások megfogalmazása

A pályázati felhívásban megfogalmazott feladatok között szerepel kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása a választott szakmai, szolgáltatási területen 5 országban, országonként legalább 100-100 fős célcsoport körében. A kutatáshoz kapcsolódóan módszertani-szakmai összegzés és szakmai ajánlások kerülnek megfogalmazásra külső szolgáltató által. Az összegzés min. 2 ív terjedelemben készül, feladat annak szakmai megvalósítók számára történő prezentálása és kapcsolódó tanácsadói feladatok ellátása.

  • Módszer: tanulmánykészítés
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető

34. A szakmai megvalósítás negyedik lépcsői

1.10 Adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése

A projekt során elért eredményeket, adatokat a konzorciumi partnerek honlapján kívánjuk hozzáférhetővé tenni. Ehhez szükség van egy szakmai megvalósító munkájára, aki felelős a fentieken túl az adatgyűjtésért és a dokumentációs rendszer működtetéséért.

  • Módszer: adatgyűjtés
  • Felelős: rendezvényfelelős 2
  • Megvalósítás időpontja: 2018. január – 2019. december

1.11 A projekt keretében megvalósult kutatásról összehasonlító kutatási zárójelentés készítése és nyilvánosságra hozása

Az elkészült kutatásról kutatási zárójelentés készül külső szolgáltató által. Az összegzés során megtörténik az elvégzett kutatási eredmények bemutatása, a felmért országokon túl más EU28-as tagállamok jó gyakorlatának bemutatása (min. 3 tagállam). A zárójelentés min. 5 ív terjedelemben készül, további feladat annak szakmai megvalósítók felé történő prezentálása. A külső szolgáltató kiemelt feladata a külföldi partnerekkel és a projektben alkalmazott kutatókkal, rendezvényfelelősökkel való szoros együttműködés.

  • Módszer: tanulmánykészítés
  • Felelős: szakmai vezető és projektvezető
  • Megvalósítás időpontja: 2019. április

1.12 A projekt eredményeinek széles körű megismertetése

A rendezvényfelelős feladata a projekt során szervezett rendezvények (meetingek, műhelyek, tanulmányutak, konferencia, tréningek, szakmai programok) szakmai tartalmának kialakítása és a lebonyolításba való aktív bekapcsolódás. Feladata továbbá az így elért kutatási eredmények széles körű disszeminálása.

  • Módszer: elektronikus és személyes kommunikáció
  • Felelős: rendezvényfelelős 1
  • Megvalósítás időpontja: 2018. január – 2019. december

35. A tervezett program hosszú távú hatásai

A kapcsolódó felhívás célul tűzte ki a Duna Régió Stratégiában a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek mérséklését, felszámolását. Ennek megfelelően a tervezett projekt összhangban áll a Stratégia 7. prioritási területének (Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) és 9. prioritásának (Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés) kiemelt célkitűzéseivel, és hozzájárulnak az elmaradott régiók, térségek versenyképes tudáshoz való hozzásegítését.

A Kelet-közép-európai országokban jelentkező ifjúsági/felsőoktatási kihívásokban sok a közös, ezek kutatása és a szakpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok határokon átnyúló megosztása jelentősen hozzájárul a szakpolitikai tervezés és végrehajtás minőségének emeléséhez, és a kihívások hatékonyabb kezeléséhez. A projekt során elért módszertani ajánlások és kutatási eredmények hozzájárulnak az ifjúság - és felsőoktatás politikai szakértők látókörének szélesítéséhez, valamint a tervezés és végrehajtás minőségének fejlesztéséhez a résztvevő országokban.

A projekt célja összhangban a felhívással - nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése (ahol lehet kipróbálása) és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A projektekben tervezett beavatkozási irányok a következők:

  • ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése;
  • civil ernyőszervezetek egymás közötti együttműködése;
  • kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében;
  • közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése;
  • a Duna Stratégia megvalósítása keretében kialakítandó hálózati együttműködések támogatása.

A felsőoktatási piac rendkívüli sebességgel szűkül, amely a felsőoktatási intézmények regionális és interregionális versenyét hozza magával. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a versenyt az oktatás minősége döntötte el, addig mára a helyzet megváltozott és a hallgatói élettel kapcsolatos attribútumok is ugyanannyira fontossá váltak. Ezért a felsőoktatási intézményeknek el kell érni, hogy a hallgató minél egyszerűbben, minél kevesebb, a tanulásra fordítható erőforrás elpazarlásával teremthesse meg azt a környezetet, amelyben sikeres szakemberré válhat. Magyarország és a régió többi országa számára is szükséges további lépéseket tenni az életminőség területén is versenyképes felsőoktatás megvalósításában. A tervezett program már rövidtávon képes lesz a résztvevő országok intézményei számára jó gyakorlatokat átadni, de hosszútávon segítséget nyújthat annak a szabályozási környezetnek a kialakításában, ahol már nem a szolgáltatói érdek, hanem a hallgatói jóllét kerül a középpontba a szolgáltatások fenntarthatóságának biztosításával párhuzamosan.

A leendő diplomások meghatározott szerepet töltenek a munkaerőpiacon, így az ő minél szélesebb körű felkészítése és fejlesztése hozzájárul az EFOP 1-es prioritási céljának megvalósításához (kapcsolódó cél: a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása). Mivel a felsőoktatásban résztvevő fiatalok családi háttere és társadalmi helyzete erős eltérést mutat, ezért a projekt célcsoportjába is beletartoznak a hátrányos helyzetű fiatalok. A projektben ezeket a csoportokat kiemelt figyelemmel kísérjük (kapcsolódó cél: a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja).

36. A projekt várható társadalompolitikai hatásai

  • A nyújtott szolgáltatások hatására felkészültebb munkavállalók lépnek ki a felsőoktatásból a munkerőpiacra. Rugalmas, alkalmazkodni tudó munkaerőpiac alakul ki, amely hatékonyan szolgálja ki Magyarország iparágaiban tevékenykedő nagyvállalatok és kis- és középvállalatok munkaerő-szükségleteit hosszú távon.
  • Gyakorlati és elméleti tudás megszerzése képes értelmiség képződik a korszerű minőségi oktatáson keresztül, amely a specializálódott képzési rendszer eredményeként azonnal képes bekapcsolódni az ipar igényeit is kielégítő termelési és szolgáltatási folyamatokba.
  • Növekszik a szervezetek ismertsége, erősödnek társadalmi kapcsolatai azáltal, hogy számos együttműködő partnerrel, külföldi intézménnyel mélyíti el kapcsolatát. Az eredmények disszeminációja, az aktív kommunikációs tevékenység tovább erősíti ismertségüket.
  • Javítja az életminőséget, ezáltal támogatja a gazdasági-társadalmi szinergiák lokális érvényre jutását.
  • Valós igényekre épülő szolgáltatások alakulnak ki, amelyekből a fiatalok profitálhatnak.
  • Javul a közösségi együttműködés, a fiatalok közéletbe való integrálása és a fiatalok közéleti aktivitásának növelése megvalósul.
  • Megtörténik a Duna stratégiát végrehajtó államokkal és a V4 országokkal való együttműködés erősítése.

37. A projekt várható gazdaság- és oktatáspolitikai hatásai

  • A projekt tevékenységek hatására létrejött, hosszú távú nemzetközi együttműködések, partnerségek száma növekszik.
  • Az együttműködések során megvalósul a tapasztalatcsere, a kutatási és elemzési eredmények szélesebb körű megismertetése.
  • Ipar és gazdaságfejlesztés élénkintő hatás jelenik meg az innovációs programok összehangolása mentén, multiplikátorhatás a régióra, felértékelődő régiók, vonzó befektetési környezetet jelentenek a potenciális befektetők számára.
  • Megvalósul a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése.
  • A kialakított szolgáltatások hozzájárulnak egy nemzetközi szinten is versenyképes oktatási portfólióhoz.
  • Az együttműködések révén széles körű tapasztalatcsere valósul meg.
  • Nemzetközi tapasztalatok épülnek be a hallgatói szolgáltatásokba.
  • Megtörténik a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása, a határon átnyúló ifjúsági együttműködések megerősödnek.

38. A projekt eredményeképpen létrejövő hosszú távú hatások

  • A tervezett együttműködések keretében elvégzendő tevékenységek újszerű és innovatív módon közelítik meg a tématerületeket.
  • A szolgáltatások eredményessége javul és struktúrája megújul.
  • A társadalmi innováció és a transznacionális együttműködések hosszú távon is fenntarthatóvá válnak.
  • A projektben tervezett nemzetközi együttműködések révén tudástranszfer megvalósítása zajlik le.
  • A beavatkozások teljes mértékben hozzájárulnak az előítéletesség, illetve hátrányos megkülönböztetés mérsékléséhez, a társadalmi részvétel előmozdításához.
  • A tevékenységeknek köszönhetően együttműködések valósulnak meg, elmélyítve ezzel a hazai és külföldi szervezetek kapcsolatát.
  • A programokon keresztül megerősödik a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás a fiatalokban.
  • Tevékenységeink közvetve elősegítik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos társadalmi csoportok felzárkózását.

39. A projekt esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági intézkedései

A projekt tervezése során a konzorciumi partnerek alapelvként fogalmazták meg, hogy az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását központi helyen kezelik. A felhívásban szereplő horizontális céloknak megfelelően az alábbiakat vesszük figyelembe, illetve az általunk létrehozott eredmények megfelelnek az alábbi elvárásoknak:

  • a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartjuk;
  • a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizzük;
  • a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetjük (nem releváns);
  • a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban és viselkedésben a esélytudatosságot fejezünk ki, azaz nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket;
  • a honlap fejlesztése során az infokommunikációs akadálymentesítés elvégezzük;
  • az előírt esélyegyenlőségi intézkedések eredményét a beszámolókban rendszeresen bemutatjuk.

A megvalósítás révén hosszú távon is fenntartható társadalmi hatásokat indukálnak tevékenységeink. Megvalósul a határon átnyúló szakmai tapasztalatcsere és együttműködések generálása is. Ezek alapján a projekt hatással bír a térségben élők életszínvonalának javítására, a lakosság jövedelmi és elégedettségi szintjének növelésére, így a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság biztosított.

Egyesületünk vállalja, hogy az alábbi tevékenységeket a projekt megvalósítás befejezésétől számított 3 évig folytatja:

  • nyilvános on-line hozzáférést biztosítunk a projekt keretében megvalósult kutatásról készült zárójelentéshez;
  • a projekt során létrejött szakmai együttműködéseket fenntartjuk.

A fentieken túl a beavatkozások hozzájárulnak az egyenlő bánásmód érvényesüléséhez és az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez.

40. Műhelymunka civilekkel és hallgatókkal

az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében megtartott, az Északkelet-Magyarország Fejlesztési Egyesület, mint konzorciumi partner által szervezetett tréningről.

A műhelymunka keretében a résztvevők tájékoztatást kaptak a szervezet széles körű szakmai tevékenységeiről, fókuszálva jelen pályázat céljaira és az ebben a tárgykörben szerzett korábbi tapasztalatokra. A nap során a jelenlévők főként a felsőoktatási szereplők hallgatói önkormányzatai és a civil szervezetek kapcsolatáról, együttműködési lehetőségeiről hallhattak, többek közt a Nyíregyházi Civil Fórum, vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Civil Egyezető Fórum jó gyakorlatainak bemutatásával.

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület a projekt potenciális, közvetlen célcsoportjaként, és annak haszonélvezőjeként a jelenlegi és leendő felsőoktatásban érdekelt hallgatókat, a hazai és külföldi együttműködő partnerek munkatársait jelölte meg, így a műhelymunka kifejezett célja arra irányult, hogy az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által ismert hazai példákkal támogassa, és ösztönözze a közép- és felsőoktatásban résztvevő diákok civil aktivitással kapcsolatos mintáinak közvetítését.

41. Közös gondolkodás az aktív ifjúságért

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében megtartott műhelymunkáról.

Az utóbbi évtizedekben a magyar fiatalok aktivitási rátája csökkenő ütemet mutat, amely részben a folyamatos oktatási expanzióval magyarázható. Ennek tulajdoníthatóan meghosszabbodott a fiatalok oktatásban eltöltött ideje, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak tekinthető az úgynevezett „kettős státusz”, a foglalkoztatásban és oktatásban való egyidejű részvétel. A munkaerő-piaci részvétel csökkenésének eredményeként a fiatalok foglalkoztatási rátája relatíve alacsonynak tekinthető, a válság során tapasztalt mélypontot követő fokozatos emelkedés ellenére is mindössze 18,6%-os értéket mutatott 2012-ben. Bár a mutató némileg emelkedett az utóbbi időben, így is elmarad a 32,9%-os EU-átlagtól. [1]

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület, mint főpályázó működési területe a felsőoktatás, az ifjúságügy, a társadalmi befogadás, illetve a civil szféra, és ezen projekt célkitűzései között is ezért kapott kiemelt hangsúlyt a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés eszközeinek támogatása, illetve annak megvalósítása.

A műhelymunka során a jelenlévők igyekeztek körvonalazni azokat a tényezőket és irányvonalakat, amelyek mentén a pályázat elsődleges és másodlagos célcsoportjai aktivizálhatók, és érdekeltté tehetők az úgynevezett „kettős státusz” felvállalásában.

42. Euroatlanti integráció - workshop külföldi kitekintéssel

A workshop/tréning során mindkét nemzetközi szervezet ismertette tevékenységük főbb irányvonalait, hangsúlyozva a projekt kiemelt célcsoportjának számító, a jelenleg felsőoktatási státuszban lévő hallgatókkal kapcsolatos szerteágazó működésüket.

A jelenlévők a prezentációk alapján tájékozódhattak arról, hogy a Romániában és Ukrajnában működő két háttérszervezet miként tudja a felsőoktatási intézményekben folyó oktatói és hallgatói munkát miként magas színvonalon magas színvonalon támogatni.

A műhelymunka során megnevezett jó gyakorlatok kimondottan hasznos mintákkal szolgáltak arra, hogy az eltérő területi, gazdasági, társadalmi, turisztikai adottságok esetén milyen lehetőségek adódnak a fejlesztésre, a felzárkóztatás elősegítésére, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésére és együttműködések kialakítása.

A műhelymunka kifejezetten jó példát adott arra, hogy a nemzetközi együttműködés keretében a külföldi partnerek mennyire elkötelezettek a pályázat vállalásainak teljesítésében, a jó gyakorlatok megosztásában, ezzel is segítve az az euroatlanti integráció megerősítését.

43. Az ifjúsági szolgáltatások - workshop a humánszolgáltatások fejlesztéséért

2016-ban[1] a 15–29 éves fiatalok létszáma 1.701.837 fő volt a 2011-es népszámlálás továbbvezetett adatai alapján. A fiatalok többsége községekben (32 százalék) és kisebb városokban (32 százalék) él, regionálisan Közép-Magyarország a domináns (28 százalék).

A fiatalok fejlesztésében kulcsszerepet játszó ifjúsági szolgáltatások száma az elmúlt években növekedésnek indult, azonban még közel sem épültek ki olyan szinten, ami országosan, vagy akár csak az azonos településtípuson belül is az egyenlő elérési és igénybevételi esélyeket teremtené meg a fiatalok számára. Általánosan elmondható, hogy nem vagy csak részben honosodtak meg a különböző szolgáltatók ágazatközi együttműködései, így az ifjúsági korosztályok többsége csak „töredezett” humánszolgáltatási rendszerre tud támaszkodni.

Jelen pályázat egyik hangsúlyos eleme az ifjúsági szolgáltatások eredményességének javítása, struktúrájának és integrációjának megújítása és az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, mert ezek a kezdeményezések katalizátor szerepet töltenek be a települések, kerületek, kistérségek életében.

Ezek a célok azonban csak akkor érhetők el, ha megerősítjük nemcsak a belföldi, hanem a külföldi partnerekkel fennálló kapcsolatainkat, illetve a szociális szolgáltatások valós, rendszerszerű, standardokon alapuló együttműködését. A műhelymunka során a fentebb megnevezett – országonként és településenként is eltérő - feltételek körvonalazására került sor.

44. Workshop a Nemzeti Ifjúsági Stratégia elemzésével

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében megtartott műhelymunkáról.

A Nemzeti Ifjúsági stratégiát vizsgálva látható, hogy az Európai Unió, és azon belül Magyarország is olyan, az ifjúsággal kapcsolatos kihívásokkal kell, hogy szembenézzen, mint az öregedő társadalom, a tanulással eltöltött idő elnyúlása, a tanulmányokat folytatók arányának növekedése, az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, valamint az aktív alkotó közéleti részvétel elégtelen volta. Hazánkban a fiatal korosztály munkaerő-piaci aktivitása uniós összehasonlításban is alacsony. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Különösen fontos tényező, hogy a munkaerőpiac már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre fókuszál, hanem az elvárások között egyre inkább megjelennek a különböző személyes kompetenciák, valamint a szakmai és gyakorlati tudás. Ezeket a kompetenciákat az oktatási rendszer sem képes maradéktalanul fejleszteni, főleg azoknál a fiataloknál, akik hátrányos helyzetben lévő közegből lépnek be a munkaerőpiacra.

A pályázat elsődleges célcsoportja a jelenleg, illetve a közeljövőben a felsőoktatásban részt venni szándékozó fiatalok köre, akik igen eltérő személyes kompetenciákkal jellemezhetők.

A műhelymunka során a jelenlévők igyekeztek nemzetközi összehasonlításban is összegyűjteni azokat a készségeket, szakmai és gyakorlati tudással kapcsolatos elvárásokat, amelyek a nemzetközi munkaerőpiacon előnyt jelenthetnek a pályakezdő fiatalok számára.

45. Tanulmányút Veszprémbe - az Egyetem és a civilek közösen az ifjúságért

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt, 2019. október 21-i, veszprémi tanulmányútjáról.

A tanulmányút helye: Hotel Magister, 8200 Veszprém, József Attila u. 34/2

2019. október 21-én Veszprémbe szerveztük a pályázat keretein belüli tanulmányutunkat.

A tanulmányúton a részt vevő helyi civil szervezetekben is aktív egyetemi képviselőkkel együtt áttekintettük a Pannon Egyetem és a város hallgatói és ifjúsági szolgáltatásait. A megbeszélésen érintettük a kultúra, a sport, a fiataloknak szóló rendezvények és a lakhatás témaköreit.

A tanulmányúton bemutattuk a projektben eddig elért eredményeket és külön hangsúlyt fektettünk az identitásképzésre és a kapcsolódó – e törekvést szolgáló – rendezvényekre.

A városban és az egyetemen elérhető szolgáltatások színvonaláról valamint az igényekről a helyi, a civil életben is aktív hallgatókkal és dolgozókkal egyeztettünk, akik érintettek a szolgáltatás- és programszervezésben egyaránt.

A tanulmányút főbb megállapításai és eredményei a következők:

  • szolgáltatási portfólió esetében elmondható, hogy az ifjúságot középpontba helyező, a nyári időszakban számos programot biztosító városi események mellett szép számmal jelennek meg az évközbeni, hallgatóknak szóló alkalmak is.
  • az egyetemen működő Közművelődési Titkárság és az azzal együttműködő művészeti csoportok a hagyományőrzés mellett az identitásképzésre is nagy hangsúlyt feketetnek
  • Állandó programok, tömeg-, látvány és egyéni sportolási lehetőségek és tudományos ismeretterjesztést szolgáló események is rendelkezésre állnak – többek között – az egyetem szervezésében
  • A lakhatás elérhetőségével és színvonalával (egyetemi kollégiumok) elégedettek a hallgatók a visszajelzések alapján.
  • A kulturális programok, a tudományos előmenetelt támogató szolgáltatások és közösségépítő alkalmakhoz kapcsolódóan nagyobb forrásigény mutatkozik a jelenleg elérhetőnél a beszélgetés alapján.

46. Fókuszcsoportos workshop - Szombathely

Szombathelyen az AGORA Szombathelyi Kulturális Központban 2019. október 25-én valósult meg a tanulmányi kirándulás, ahol ifjúsági és hallgatói szolgáltatásokat vizsgáltuk meg elsősorban szakemberek segítségével (különböző szervezetek és intézmények képviselőivel), hasonló elvek és témakörök mentén, mint a többi tanulmányúton. Vas megye és Szombathely város sajátossága, hogy az ifjúsági és hallgatói élet az elmúlt években visszaszorult, visszafejlődött. Egyrészt a „Tanárképző” többszöri átalakulása: a Berzsenyi Dániel Főiskolából Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja, majd ELTE SEK lett, valamint a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karából Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Szombathelyi Képzési Központja lett. Mindkettő felsőoktatási intézmény szombathelyi része – részben eltérő okokból – vesztett lehetőségeiből, vonz erejéből és hallgatói létszámából. Az ifjúsági munka és az ifjúsági szolgáltatások szerepe és lehetősége a megyeszékhelyen és a kisebb településeken is csökkent az átalakult állami, megyei és települési feladatok kapcsán és a területre fókuszáló pályázatok visszaszorulásával. Jelenleg Szombathelyen nem működik önkormányzati ifjúsági szolgáltató (ami régen a Mi-Ti ifjúsági iroda, majd LOGO Ifjúsági Szolgálat volt).

A kirándulás fő témái az ifjúsági információs, közösségi, szabadidős és kulturális szolgáltatások voltak.

A szolgáltatások színvonaláról helyi és Vas megyei intézmények, civil szervezetek és egyetemi hallgatói tisztségviselővel egyeztettünk.

A tanulmányút helyi fókuszcsoportjában részt vett szervezetek:

  • AGORA Szombathelyi Kulturális Központ
  • Erzsébet Ifjúsági Alap
  • Gersekarátért Baráti Kör
  • História Alapítvány
  • Improvizatív Zeneműhely Egyesület
  • Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar HÖK
  • Rádió 1 Szombathely
  • Szombathelyi Egészségügyi és Kulturális GESZ
  • Szombathelyi Futóklub
  • Vasi Ifjúságért Egyesület

A tanulmányút főbb sarokpontjai a következők voltak:

  • hallgatóknak nyújtott szolgáltatások
  • hallgatók gyakorlatszerzési lehetőségei az intézményeknél és civil szervezeteknél
  • fiatalok számára nyújtott információs és közösségi szolgáltatások
  • kultúra közvetítésben a fiatalok és hallgatók lehetősége és szerepe
  • önkéntesség szerepe a pályaválasztásban és továbbtanulásban

47. Közös gondolkodás - egyetemi hallgatók, aktív civilek és Vas megyei intézmények

Szombathelyen az Erzsébet Ifjúsági Alap Szombathelyi Közösségi Terében 2019. október 30-án valósult meg a tanulmányút, ahol ifjúsági és hallgatói szolgáltatásokat vizsgáltuk meg elsősorban felsőoktatási hallgatók és néhány ifjúsági területen tevékenykedő szakember segítségével hasonló elvek és témakörök mentén, mint az ezt megelőző tanulmányutakon. Vas megye és Szombathely város sajátossága, hogy az ifjúsági szolgáltatások és a főiskolai hallgatói élet az elmúlt években visszafejlődött. Mindemellett alulról jövő ifjúsági kezdeményezések is megjelentek (élménypedagógia műhelyek, közösségi akciók).

A kirándulás fő témái az hallgatói érdekképviselet, élménypedagógiai, közösségszervező és szabadidős szolgáltatások voltak, különös tekintettel az ELTE SEK-re.

A szolgáltatások színvonaláról helyi és Vas megyei intézmények, civil szervezetek és egyetemi hallgatók képviselőivel egyeztettünk.

A tanulmányút helyi fókuszcsoportjában részt vett szervezetek:

  • Celldömölk Városi Általános Iskola
  • ELTE Savaria Egyetemi Központ
  • Ernuszt Kelemen Gyermekotthon
  • NMI Vas Megye Igazgatóság
  • Pedagógia Plusz

A tanulmányút főbb sarokpontjai a következők voltak:

  • hallgatóknak nyújtott szolgáltatások
  • hallgatók gyakorlatszerzési lehetőségei az intézményeknél és civil szervezeteknél
  • közösségszervezők által nyújtott szolgáltatások
  • táborozási és táboroztatási lehetőségek fiataloknak és hallgatóknak
  • az élménypedagógiai módszerek és a tapasztalati tanulás szerepe a fiatalok és hallgatók kompetenciafejlődésében

A találkozón többször szóba került, hogy a fiataloknak és az egyetemi hallgatóknak szükségük lenne olyan ifjúsági közösségi terekre, szolgáltató központokra (pl. Karrier Iroda), ahol információkat, tanácsadást kaphatnak, ahol fogyasztási kényszer nélkül találkozhatnak kortársaikkal, amelyet különböző szubkultúrát képviselő formális vagy informális csoportok tagjai is ingyenesen használhatnak.

48. Nagykanizsai tanulmányút

Beszámoló az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt, 2019. október 15-i, nagykanizsai tanulmányútjáról.

A tanulmányút helye: Pannon Egyetem Nagykanizsa, 8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 18

2019. október 15-én Nagykanizsán szerveztük a pályázat keretein belüli tanulmányutunkat.

A tanulmányúton a részt vevő helyi civil szervezetekben is aktív egyetemi képviselőkkel együtt áttekintettük a fiatalok és a város hallgatói és ifjúsági szolgáltatásait. A megbeszélésen érintettük a kultúra, a sport, a fiataloknak szóló rendezvények és a lakhatás témaköreit.

A tanulmányúton bemutattuk a projektben eddig elért eredményeket és külön hangsúlyt fektettünk az identitásképzésre és a kapcsolódó – e törekvést szolgáló – rendezvényekre.

A városban és az egyetemen elérhető szolgáltatások színvonaláról valamint az igényekről a helyi, a civil életben is aktív hallgatókkal és dolgozókkal egyeztettünk, akik érintettek a szolgáltatás- és programszervezésben egyaránt.

A tanulmányút főbb megállapításai és eredményei a következők:

A megkérdezettek elégedettek az alábbi szolgáltatásokkal:

  • Könyvtár
  • Sportolási lehetőség (konditerem és a testnevelés órák)
  • Kávéautomata
  • Nyomtatási lehetőség
  • Kollégiumi és egyéb szálláslehetőség
  • Mosási lehetőség a kollégiumban
  • Varázskonyha a kollégiumban (főzőtanfolyam)

A megkérdezettek által minőségileg kifogásolt vagy hiányolt szolgáltatások:

  • Büfé
  • Szendvicsautomata
  • Bármilyen más automata, ami szilárd élelmiszert kínál
  • Közösségi tér, ahol 22:00 után is lehet szocializálódni úgy, hogy az senkit nem zavar
  • Normális TV (a kollégiumban)
  • Kulturált szórakozási lehetőség (csocsó asztal, billiárd)
  • Fedett dohányzó
  • (Mély)garázs
  • Lift (a kollégiumban)
  • Szakkörök (nyelvi, sakk, zene, tánc, rajz)
  • Normális méretű szemetesek az egyetem egész területén
  • Szelektív hulladékgyűjtési lehetőség az egyetemen belül, kollégiumban, kollégiumi konyhában

49. Az ifjúság helyzete a Balatonon

A tanulmányút helye: Balatonfüredi Sport Club, 8230 Balatonfüred, Fürdő utca 34.

2019. október 4-én Balatonfüredre szerveztünk tanulmányutat.

A tanulmányúton a részt vevő helyi civil szervezetekkel a Nemzeti Ifjúsági Stratégia hatásait elemeztük, kiemelve a helyben történt változásokat és azokat a jó gyakorlatokat, amik a Balatonfüreden és környékén aktív civil szervezeteket jellemezték a közelmúltban.

A Nemzeti Ifjúsági stratégiát vizsgálva megállapítottuk, hogy az Európai Unió, és azon belül Magyarország is olyan, az ifjúsággal kapcsolatos kihívásokkal kell, hogy szembe nézzen, mint az öregedő társadalom, a tanulással eltöltött idő elnyúlása, a tanulmányokat folytatók arányának növekedése, az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, valamint az aktív alkotó közéleti részvétel hiánya vagy fokozatos csökkenése.

A fiatalok életútjának segítéséhez kapcsolódóan megtárgyaltuk, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja.

A helyi civil szervezetekkel történt megbeszélés legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak:

  • a kulturális és közösségi lehetőségek elérhetőségével elégedettek a helyi civil szervezetek
  • a sportolási lehetőségekkel (a Balaton és a köré épített infrastruktúra miatt) szintén elégedettek
  • a könnyűzenei szórakozásra is sok lehetősége van a helyi fiataloknak
  • a lakhatás minősége, árszabása és elérhetősége is megfelelő a helyieknek
  • a vendéglátás minősége bár nem egyenletes, a legtöbb fiatal elégedett vele a környéken
  • a vendéglátás általános árszabása nem megfelelő, turistaközpontú
  • a komolyzenei koncert látogatásának lehetősége korlátozott
  • egyéb magas minőségű kulturális kikapcsolódás lehetősége sem elérhető mindenki számára
  • a nemzetközi kapcsolattartás nem szervezett, mobilitási program kevés van helyben
  • szükség volna környezettudatosságot támogató kampányokra és projektekre

50. Komunikációs tréning beszámoló

51. Disszeminációs tréning beszámoló

52. Nemzetközi ifjúsági érdekképvielet - workshop

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00131 azonosítószámú, „Ifjúsági, transznacionális együttműködések keretében megvalósuló hallgatói szolgáltatások fejlesztése a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület által” című projekt keretében a szlovákiai Študentská rada vysokých škôl - The student council for higher education, illetve a varsói székhellyel működő Parlament Studentow RP - Students' Parliament of the Republic of Poland szervezetek közreműködésével megtartott műhelymunkáról.

A fentebb megnevezett külföldi szervezetek a felsőoktatásban érdekelt hallgatók országos érdekképviseletei, és ezen tevékenységük részeként élen járnak a hallgatókat segítő jóléti szolgáltatások kialakításában is. Hasonlóan a magyar rendszerhez, széleskörű tagságuknak köszönhetően a workshop keretében minden résztvevő számára hasznos gyakorlati példákkal sikerült bemutatni a szlovák, illetve a lengyel campus-szolgáltatásokat, azok jellemzőit és változatosságát.

A műhelymunka kifejezetten jó példát adott arra, hogy a nemzetközi együttműködés keretében a külföldi partnerek mennyire elkötelezettek a pályázat vállalásainak teljesítésében, a jó gyakorlatok megosztásában, ezzel is segítve az az euroatlanti integráció megerősítését.

53. Kutatási eredmény - Az egyetem és a befogadó régió közti kölcsönhatás, a regionális elkötelezettségű egyetem modellje I.

Az egyetemek fontos szerepet játszanak a régió fejlődésében: elősegítik az egyes régiók szakképzett fiatalokkal történő ellátását, ezáltal növelve a társadalmi mobilitást; a regionális stakeholderek számára oktatási és képzési programjaikon keresztül biztosítják a megfelelő tudás megszerzését; szaktudásuk, hírnevük, meglévő infrastruktúrájuk meghatározó a beruházások régióba vonzása szempontjából; nemzetközi kapcsolataik a külföldi kapcsolatok erősítéséhez, hálózatok kiépítéséhez járul hozzá; továbbá gyakran közvetítő szerepet töltenek be a regionális fejlesztés kérdéseinek a központi kormányzat felé történő kommunikációjában a technológiai irányelvek, az oktatás és készségfejlesztés, illetve a versenypolitika területén. Az egyetem vállalkozóvá válása és a vállalkozásoktatási szolgáltatás nyújtása által jelentősen hozzájárulhat a regionális versenyképesség növeléséhez, az egyetemek köré szerveződő kooperációs hálózatok pedig különösen felértékelődnek regionális szinten (Imreh-Tóth 2015).

Bár ma már evidencia a szakirodalomban a felsőoktatás és a regionális fejlesztés összekapcsolódása, a regionális misszióval rendelkező felsőoktatási intézmény ideája valójában csak az 1980-as években jelent meg a regionális politikában. Az egyetemek már ezt megelőzően is fontos szerepet játszottak a fejlesztéspolitikai döntések előkészítésében, de csak ekkor került a regionális politika homlokterébe a tudományos kutatás, mint az innováció és a gazdasági átalakítás alapja.

54. Kutatási eredmény - Az egyetem és a befogadó régió közti kölcsönhatás, a regionális elkötelezettségű egyetem modellje II.

Az USA-ban 1980-ban elfogadott ún. Bayh-Dole Act lehetőséget teremtett a kutatási eredmények hasznosításának javítására, azáltal, hogy a szövetségi pénzen kutatást folytató szervezeteknek – elsősorban az egyetemeknek – tulajdonjogot adott az eredményeik fölött, lehetővé téve számukra, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az értékesítési folyamatba. A célra egyfelől számos intézmény hozott létre technológiatranszfer irodákat, másrészt ez a politika nagy hangsúlyt fektetett a „tudásintézmények” és a regionális ipar és kereskedelem kapcsolatának erősítésére, ezért újabb és újabb hídképző intézmények alakultak és kooperációs K+F-programok kezdődtek. A KKV-knak jelentősen javult abszorpciós képességük, amiért az új tudás és technológia hatékonyabb hasznosítása érdekében a beruházásoknak gyakran ők voltak a kedvezményezettjeik – mindez pedig lehetővé tette technológiatranszfer programok elindítását (Etzkowitz 2002a[1], 2002b[2] hivatkozza Mezei 2008).

Az egyetemek helyi gazdasági hatásai vizsgálva az output oldalon megjelenő hatások – mint például kvalifikált munkaerő, egyetemi oktatók, kutatók K+F tevékenysége és azok gazdasági hasznosítása – tudatos egyetemi stratégia és helyi gazdaságfejlesztés eredményei (Lengyel 2012[3], hivatkozza Imreh-Tóth 2015). Ezen a ponton ismét fontos hangsúlyozni az egyetem erőteljes vállalkozásfejlesztési-vállalkozásoktatási szerepvállalásának meghatározó szerepét az egyetemről kipörgő spin-off vállalkozások és a hallgatói vállalkozások támogatásában, az egyetem-vállalkozások együttműködésnek kialakításában, valamint a K+F tevékenységek eredményeinek piacosításában (Imreh-Tóth 2015).

  • [1] Forrás: Etzkowitz, H. 2002a: MIT and the Rise of Entrepreneurial Science. Routledge, London.
  • [2] Forrás: Etzkowitz, H. 2002b: Networks of Innovation: Science, Technology and Development in the Triple Helix Era. = International Journal of Technology Management and Sustainable Development, vol. 1. no. 1. pp. 7-20.
  • [3] Forrás: Lengyel B. (2012): Tudásalapú regionális fejlődés. L’Harmattan, Budapest.

55. Kutatási eredmény - Az egyetem és a befogadó régió közti kölcsönhatás, a regionális elkötelezettségű egyetem modellje III.

Az egyetemeket érintő globális kihívásokra a vállalkozói egyetem modellje mellet a 20. század végén született egy másik – tipikusan európai megoldás – az ún. regionális elkötelezettségű egyetem modellje, amelyet John Goddard[1] nevével szokás azonosítani. A modell szerint az egyetem funkciói a következőképp értelmezhetők:

  • Az egyetemek kulcsfunkciója mindig is az volt, hogy a meglévő tudásbázisuk átadásával oktassanak. A funkciót eredetileg a nemzeti elit számára nyújtották, a 20. század második felében a felsőoktatási expanzió hatására azonban rétegek egyre szélesebb köre számára vált elérhetővé. Majd egyre inkább az jelentett kihívást a felsőoktatási intézmények számára, „hogy kielégítsék az egyre többrétű regionális munkaerő-piaci igényeket, miközben erősítik a hallgatók és a tanárok nemzeti és nemzetközi mobilitását és versenyképességét, s ezáltal a globális piacon pozícionálják magukat” (Mezei 2008: 87). A változásokra való reakcióként az egyetemeknek egy koherens, összefüggő rendszer építésére kell törekedniük, amelyben a régió sikere érdekében a regionális partnerek együttműködnek a régió humán erőforrásainak fejlesztésében. Országok szerint azonban szignifikánsan eltér az ilyen regionális tanulási rendszer fejlesztésének lehetősége.
  • „A kutatás az egyetemi szektorban hagyományosan az alaptudás előállítására fókuszál a nemzeti és nemzetközi akadémiai közösség számára, és kerüli a megteremtett tudás alkalmazását a helyi és regionális közösségben. Ugyanakkor egyre erősödnek azok a trendek, amelyek arra bátorítják az egyetemeket, hogy kutatási bázisuk gyakorlati hasznosítására olyan mechanizmusokat dolgozzanak ki, amelyek szorosabban kötik kutatásaikat és szakértelmüket a külső környezethez” (Mezei 2008: 89). A 20. század végén bekövetkezett változások az egyetemek kutatási szerepvállalására is hatottak: az egyetemek elvesztették monopóliumukat a tudástermelésben és felismerték, hogy ennek ellenére élvonalban maradhatnak a kutatásokban, ha a többi tudástermelővel együtt stratégiai szövetségekbe tömörülnek. Az egyetem és régiója között dinamikus kutatási kapcsolatot kell kialakítani, amely folyamatosan reflektál a régió változó igényeire.
  • Az egyetemek harmadik funkciója a társadalmi/közösségi szolgáltatások nyújtása: ez a szerep a munkatársak egyetemen kívüli formális és informális tevékenységeit, illetve az egyetem kulturális, szórakoztató és egyéb létesítményeihez (pl. egyetemi könyvtár, színház stb.) való hozzáférést is lefedi. A társadalmi/közösségi szolgáltatások ágyazzák be legközvetlenebbül az egyetemeket az adott régióba (Goddard 1999[2], hivatkozza Mezei 2008). A harmadik szerep megvilágítja az egyetemek növekvő regionális beágyazottságát és kötelezettségeit helyi, nemzeti és nemzetközi szinten: egyrészt a regionális fejlesztési szervezetek egyre inkább tudást, erőforrást és hitelességet biztosító szervezetekként tekintenek az egyetemekre, az egyetemek pedig hozzájárulnak a társadalmi hálózatépítés folyamatához, amely a helyi társadalom kulcstényezőit kapcsolja össze; másrészt az egyetem a szélesebb tudáshálózatokhoz is hozzáférést biztosít, amelyeken keresztül gazdasági, társadalmi és kulturális hatások érik a helyi közösséget. Az egyetemek tehát meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a régió miként nyit a világ felé (Mezei 2008).
  • [1] Forrás: John Goddard a Newcastle-i Egyetem, Városi és Regionális Fejlesztési Tanulmányok Központja (CURDS – Centre for Urban and Regional Development Studies) alapítója: az intézmény és maga Goddard is oroszlánrészt vállalt a regionális elkötelezettségű egyetem modelljének megalkotásában és fejlesztésében.
  • [2] Forrás: Goddard, J. 1999: The Response of HEI’s to Regional Needs. OECD/CERI, Paris.

56. Kutatási eredmény - Változások a magyar felsőoktatásban

Az állami kontrollt az ún. indirekt irányítási rendszerre való áttérés csökkentette, amelyre a nyugati világot sújtó gazdasági recesszió hatására tért át az 1980-as évek folyamán szinte minden nyugat-európai ország. Az indirekt irányítási rendszer a korábbi rendszerhez képest jóval nagyobb önállóságot adott a felsőoktatási intézményeknek a folyamatosan csökkenő költségvetési támogatások felhasználásában, azonban saját bevételük növelésére ösztönözte őket. Az eredetileg úgyszólván teljes mértékben állami tulajdonú, kormányzat által kontrollált, a magas professzori tekintély és a kollegiális vezetés elvén működő modellben a költségvetési megszorítások hatására megjelent és erősödött a piaci erők szerepe. Az európai modell az amerikai modell irányába mozdult el (Hrubos 2004[1], hivatkozza Mezei 2008: 104).

Magyarországon az 1990-es közepén kezdődött meg és az évtized végére erősödött fel a szakkínálat bővítése, és ezzel a piaci jelenlét erősítése vált elsődlegessé. A szakkínálat bővítése kapcsán bővültek a képzési formák: a hagyományos nappali és levelező tagozatos képzés mellett megjelent a távoktatás is, illetve a képzőhelyek telepítése. A felsőoktatásban tehát megindult a térbeli terjeszkedés, területileg a fő célpont azonban továbbra is a legnagyobb piacot biztosító főváros maradt (Mezei 2008).

  • [1] Forrás: Hrubos I. 2004: Gazdálkodó egyetem – Szolgáltató egyetem – Vállalkozó egyetem. In: Hrubos I. (szerk.): A gazdálkodó egyetem. Felsıoktatási kutatóintézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.

57. Kutatási eredmény - A magyarországi hallgatók mint az ifjúság bázisa, létszámának alakulása I.

Európa jelentősebb részében a ’60-as években megindult a hallgatói létszám expanziója, a volt szocialista országokban azonban – tehát Magyarországon is – az igazi létszámnövekedés a ’90-es években következett be (Szemerszky 2006[1], hivatkozza Mihály 2007). A rendszerváltást követően a családok jóllét felé törekvése erős nyomást gyakorolt a politikára, amely az oktatási alrendszerek között a legerősebb hatást a felsőoktatásra gyakorolta (Veres 2010). A demográfiai tendenciáknak, a gyorsan változó és globalizálódó gazdaság tényleges igényeinek azonban nem feleltek meg a képzési szintek, a képzési területek és a szakképzettségek arányai és tartalma (Polónyi 2008[2], hivatkozza Veres 2010). A releváns korosztály létszámának jelentős csökkenése és a felsőoktatási beiskolázási arányok folyamatos növekedése a szakképzés területén keletkezett hiányhoz vezetett. A 2004 évi fordulat az abszolút tömegesedés végét jelentette, azonban relatív értelemben – tehát a releváns korosztályhoz viszonyítva – nem csökkent a bekerülési arány. Az 1990–2005 közötti időszakban a hallgatói létszám közel négyszeresére nőtt, de az oktatói és alkalmazotti létszám alig mutatott növekedést (Kovács–Tamándl– Filep 2010; Veres 2010). 2009-ben 3300 volt a 100 ezer lakosra vetített felsőoktatási hallgatólétszám az országban (Polónyi 2012).

58. Kutatási eredmény - A magyarországi hallgatók mint az ifjúság bázisa, létszámának alakulása II.

Az összes felsőoktatási hallgató számában 2009-hez viszonyítva 2016-ra több, mint 20 százalékos csökkenés következett be – 83 ezer fővel lett kevesebb a felsőoktatásban résztvevők létszáma. A hallgatólétszám terjedelmének változása hatással volt a belső struktúrára is, ugyanis míg a nappali tagozatos alapképzés létszáma csökkent, az osztatlan, valamint a mesterképzés létszáma valamennyivel növekedett. Radikális csökkenés a részidős hallgatói létszám alapképzési szintjén következett be. A rövid idejű felsőfokú képzést – mely számos országban a tömegesedés csatornája – a magyar felsőoktatás továbbra sem tudta megerősíteni: a felsőfokú szakképzések létszáma alacsonyan stagnál. A magyarországi felsőoktatási részvételi tendenciák – nemzetközi összehasonlításban vizsgálva – elfordulni látszanak a fejlett világban megfigyelhető trendektől. A posztszocialista országok esetében a részvételi hányad közepes szinten stagnálás, enyhe csökkenést mutat, ellentétben a legfejlettebb – angolszász, északi, távol-keleti – országokkal, ahol magas szinten stagnál, vagy intenzív fejlődést mutat. A magyarországi tendencia mindkét említett trendtől eltérően 2012 óra radikális csökkenést mutat a felsőoktatásban résztvevők arányában (Kováts – Temesi 2018).

A változással párhuzamosan csak kevés intézmény fordított figyelmet minőségi fejlesztésre: az oktatói bázis tudatos alakítására: a képzési struktúra fejlesztő jellegű kiépítésére, a szakstruktúra regionális igényekhez jobban igazodó átalakítására, új képzési formák szervezésére. Az egyre határozottabban formálódó felsőoktatási piac befolyásolására azonban elkezdtek egyre kifinomultabb eszközöket használni, látványos fejlődésnek indult a felsőoktatási marketing: megjelentek az egyetemi, főiskolai rangsorok, direkt és indirekt intézményi reklámok, diplomás pályakövetés (DPR), alumni hálózatok stb. (Mezei 2008). A DPR, a végzettek adatai és visszajelzései a minőségbiztosítása mércéje lehet, illetve fontos eleme az intézményi kommunikációnak és marketingnek. Az intézmény számára fontos, hogy a kialakuló szolgáltatások üzenetét jól kommunikálja és felkeltse az érdeklődést az ország versenyképességét segítő szakmák iránt (Filep-Tamándl 2011). A bevételi források növelésének kényszerére az intézmények elsősorban vállalati kapcsolatok erősítésével, esetleg önálló vállalkozási tevékenység folytatásával igyekeztek reagálni; nem a kutatás-fejlesztési tevékenység javításával (Mezei 2008).

Magyarországon, bár lezajlott a társadalmi-gazdasági rendszerváltás, továbbra sincs elköteleződése egy meghatározott gazdasági és oktatási rendszermodell mellett. Az ország keresi azokat a nemzeti megoldásokat, melyeknek köszönhetően előnyösebb foglalhat el az oktatási piacon, valamint a globális gazdasági versenytérben (Veres 2010).

  • [1] Forrás: Szemerszky Mária (2006) Hallgatók a tömegesedés időszakában. Educatio, 15. évf. 4. sz. 736-752.
  • [2] Forrás: Polónyi István (2008) Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

59. Kutatási eredmény - ifjúsági és hallgatói mobilitás I.

Feltételezéseink szerint nemzetközi összehasonlításban azon országok intézményeinek campus szolgáltatásai lesznek a legfejlettebbek, amelyeknél a legmagasabb a nemzetközi hallgatói mobilitás aránya. Az összefüggés egyik oka, hogy a nemzetközi mobilitásban küldő országként részt vevő államok hallgatói visszaérkezésük után sok fejlettebb rendszerről szóló tapasztalatot tudnak becsatornázni az intézményekbe. A másik ok, hogy a fogadott hallgatók számára különösen fontos, hogy a képzőhelyen minél több szolgáltatás elérhető legyen, hiszen őket a minél teljesebb szolgáltatási portfolióval lehet eredményesen megszólítani ezzel garantálva egyszerű mindennapjaikat az idegen országban.

Hatos Pál és Rédei Mária felsőoktatási tanulmányi mobilitásról alkotott definíciója megegyezik, e szerint a tanulmányi mobilitás fogalmán „egy adott országból külföldre vagy külföldről az adott országba irányuló fizikai mobilitást értünk, amelynek célja felsőoktatási, képzési illetve képzéshez kapcsolódó kutatás céllal szervezett programokon történő szervezett vagy egyéni részvétel” (Hatos és tsai 2005[1] és Rédei 2006[2], hivatkozza Duga 2016: 15). Az Európai Unió tagországaiban a felsőoktatásban tanuló hallgatók 10-15%-a nevezhető mobilnak, tehát a hallgatók ekkora aránya tölt el bizonyos mértékű időt külföldön felsőfokú tanulmányainak ideje alatt (Tóth 2005[3], hivatkozza Duga 2016). A hallgatók egy részének az intézmény kapcsolatain keresztül, szervezett mobilitási program keretében nyílik lehetősége a külföldi időtöltésre, míg mások önmaguk keresnek ilyen jellegű programot. A fejlettebb országok hallgatóinak körében az utóbbi években csökkenés figyelhető meg a szervezett mobilitás vonzerejében, „inkább az egyéni utakat preferálják” (Duga 2016: 17). Az OECD országokban, a diplomát nyújtó képzésekben, 2015-ben Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Ausztrália, illetve Svájc és Ausztria fogadtak magas arányban külföldi hallgatókat, míg a küldő szerepben Szlovákia emelkedett ki (Kováts – Temesi 2018).

  • [1] Forrás: Hatos Pál – Lukács Tibor – Kohut Balázs (2005) Idegen nyelvű képzések és külföldi hallgatói mobilitás a magyar felsőoktatásban. In: Hatos P. (szerk.). Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája, Budapest.
  • [2] Forrás: Rédei Mária (2006) Tanulási célú migráció a világban és itthon. Demográfia, XLIX. évf., 2–3. sz., Budapest, pp. 232–250.
  • [3] Forrás: Tóth Éva (2005) Magyar hallgatók külföldön. Educatio 2005/2., pp. 302–319.

60. Kutatási eredmény - ifjúsági és hallgatói mobilitás II.

Az összes nemzeti hallgatóhoz – tanuljon bár otthon vagy külföldön (az OECD országokban, a diplomát nyújtó képzésekben, 2015-ben) – viszonyított külföldi hallgatók és a külföldön tanuló nemzeti hallgatók arányának tekintetében Magyarország körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el, Finnország és Svédország között, Németország társaságában (Kováts – Temesi 2018). A külföldi hallgatók aránya (4,9%) Magyarországon a közép-kelet-európai országok átlagához képest aránylag magas volt, azonban az európai uniós aránytól jelentősen elmaradt. A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számában 2005-2012 között közel 43%-os növekedés volt tapasztalható (Duga 2016). A kezdeti – 1998 és 2006 közötti – időszakban az ország inkább a küldő szerepben jelent meg, ugyanis kétszer annyi magyar hallgató ment külföldre tanulni, mint ahány külföldi hallgató jött Magyarországra. A két görbe közötti olló a 2007-2013 közötti periódusban zárult be (Berács és tsai 2015[1], hivatkozza Duga 2016). A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számára a képzés megkezdésének lehetősége mellett az egyetem által kínált egyetemi élet sokszínűsége, minősége a legfontosabb egyetemválasztási szempont (Pavluska 2014, Duga 2016).

  • [1] Forrás: Berács József – Derényi András – Kováts Gergely – Polónyi István – Temesi József (2015) Magyar Felsőoktatás 2014. Stratégiai helyzetértékelés. Tanulmány. Budapesti Corvinus Egyetem, Nezetközi felsőoktatási Kutatások Központja Budapest.

61. Kutatási eredmény - a fiatalok megváltozott igényei I.

A fogyasztói oldal szempontjából szintén jelentős változásokon ment keresztül a felsőoktatás: „szakmák, szakmacsoportok értékelődtek le és fel, a jelentkezők tömegei kezdtek el érdeklődni új, vagy idáig kevésbé népszerű szakterületek iránt, míg más, korábban magas szintű képzést nyújtó szakmáknál az érdeklődés visszaesése volt tapasztalható” (Mezei 2008: 110).

A 20. század végére megindult verseny folyamatával párhuzamosan a hallgatók felsőoktatási intézmények felé támasztott igényei is változáson mentek keresztül (Duga 2016). Az intézményválasztást már nem csupán a hírnév, az oktatási és tudományos eredmények megléte vagy az oktatók minősége határozza meg, hanem a döntésben szerepet játszó tényezők között megjelent „a felsőoktatási centrum jó elérhetősége, gyors megközelíthetősége, az intézményi szolgáltatások mennyisége és minősége, a telephelyet adó város lakhatási és megélhetési költségei, szórakozási, művelődési kínálata, illetve a jövőbeli elhelyezkedés lehetőségei, a székhely település és régiójának gazdasági helyzete, szolgáltatási ellátottsága és jövőbeli fejlődési irányai” (Rechnitzer-Smahó 2007 [1], hivatkozza Mezei 2008: 110-111).

62. Kutatási eredmény - a fiatalok megváltozott igényei II.

Az elmúlt két évtizedben a hallgatók összetétele heterogénebbé vált, azon hallgatók aránya, akik későbbi életkorban kezdik meg tanulmányaikat, valamint a külföldi hallgatók aránya is megnőtt. „A továbbtanulást jellemző motiváltság szempontjából három nagyobb csoportot - a presztízsorientáltak, az élménykeresők és a megfontoltak - tudunk elkülöníteni az élettempó – értékorientáció dimenzióban, mely csoportok igényei, szükségletei, elvárásai eltérőek” (Törőcsik 2010[2], hivatkozza Duga 2016: 67). A három csoport között az intézményben uralkodó hangulat, a hallgatói programok, szórakozási lehetőségek, az infrastrukturális kényelem leginkább azélménykeresők intézményválasztásában meghatározó. A megfontoltak csoportjába tartozók szintén figyelembe veszik a felsőoktatási döntés meghozatala során a kényelmet, továbbá emellett az ár-érték arányt, az elérhetőséget, valamint a jövőben várható fizetést (Törőcsik 2010, Duga 2016).

A 2000-es évek felsőoktatást érintő változásainak hatására tehát megnőtt a hallgatói szolgáltatások iránti igény (Krázli 2004[3], hivatkozza Duga 2016). A növekvő hallgatói létszámmal azon hallgatók aránya is növekedett, akik különféle mentálhigiénés vagy életvezetési problémával küzdenek, mint például az étkezési zavarok, illetve beilleszkedési problémák (CASA 2003[4], hivatkozza Kurucz 2009). A felsőoktatás során számos szorongást kiváltó tényezővel találkoznak a hallgatók. A transzformatív tanulási folyamat eredményességéhez az akadémiai munka mellett pedig szükség van a gyakori találkozások lehetőségére, a hallgatók egymás közötti és tanszékekkel való kommunikációjára, és a részmunkaidőt meg nem haladó diákmunka-tapasztalatokra (Astin 1984[5], hivatkozza Kurucz 2009). A karrierirodák, Diáktanácsadó Központok a karrier támogatási és tanácsadási funkciók ellátása mellett szabadidős programokat szerveznek, továbbá marketing és PR tevékenységet végeznek, valamint közreműködnek a hallgatótoborzás folyamatában, és az alumni szervezet működtetésében (Duga 2016). A Kurucz Katalin (2009) által szerkesztett tanulmányban egy 27 diáktanácsadó irodával készített vizsgálat eredményei kerülnek összegzésre. Az eredmények szerint „a szolgáltatók – egy kivételével mind – a felsőoktatási szervezet »részeként« működnek. Alapításuk valamely, a felsőoktatási intézményben dolgozó személyhez vagy szervezeti egységhez köthető. Részben önálló szervezetként működnek, részben valamely más egységhez kapcsolódnak. Felügyeleti szervük általában az adott intézmény” (Kurucz 2009: 40).

63. Kutatási eredmény - a fiatalok megváltozott igényei III.

A hallgatók alapvetően személyközpontú intézményeket keresnek, a lakóhelyükhöz közeli szolgáltatások, személyes időbeosztásukhoz igazított órarend mellett, naprakész ellátást várnak el a szociális szolgáltatások területén is (Chickering – Kytle 1999[6], hivatkozza Kurucz 2009). A felsőoktatás esetében tehát a minőség dimenziója már nem csupán az oktatásra, mint alapszolgáltatásra terjed ki, hanem a szolgáltatások körére is. Ahhoz, hogy hogy a potenciális és tényleges hallgatók, az elsődlegesen fontos használók lássák, érezzék, hogy az intézményben a hallgató-orientáció érvényesül, a magas szintű oktatás, kutatás mellett kiegészítő szolgáltatások nyújtása is szükséges. Ennek következtében megnövekedett a jelentősége a „teljes hallgatói vertikumra irányuló szolgáltatáscsomag kidolgozásának, illetve a munkaerő-piaci és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő képzési programok kialakításának” (Kuráth – Héráné – Sipos 2015: 132). A teljes hallgatói életútra szegmentált legmagasabb szintű, minőségi hallgatói szolgáltatások biztosítása következtében a hallgatói elégedettség magas szintje érhető el (Pozsgai 2014[7], hivatkozza Duga 2016).

Az életpályaépítés egyik kitüntetett szakaszának tekinthető a fiatalok felsőoktatási intézményben töltött időszaka. Ebben az életszakaszban számos változás, váltási kényszer éri a szereplőket, új szerepek és kompetenciák elsajátítása szükséges számukra, ami komoly mentálhigiénés kockázati tényező. Tehát a megfelelő tanácsadói szolgáltatások biztosítása a hallgatók számára belépés előtt, illetve a felsőoktatás során kiemelten fontos (Kurucz 2009).

  • [1] Forrás: Rechnitzer J.–Smahó M. (szerk.) 2007: Unirégió. Egyetemek a határmenti együttmőködésben. MTA RKK, Pécs Gyır.
  • [2] Forrás: Törőcsik Mária (2010) A fiatalok fogyasztói magatartása – Az egyetemek fő célcsoportjának megértése. In: Törőcsik M. – Kuráth G. (szerk.): Egyetemi marketing – marketing a felsőoktatásban. Pécs, PTE, pp. 123 – 139.
  • [3] Forrás: Krázli Zoltán (2004) Hallgatói Szolgáltatók Országos Szövetsége (HASZOSZ) bemutatása. In: Takács I. (szerk.): Diáktanácsadás a felsőoktatásban. 2003. FETA, Budapest, pp. 63–70.
  • [4] Forrás: http://www.casacolumbia.org/absolutenm/templates/PressReleases.aspx?articleid=348&zoneid=46
  • [5] Forrás: Astin, A. (1984): Student involvement: a developmental theory for higher education. Journal of College Student Personnel, 25(4), pp. 297–308., 1984.
  • [6] Forrás: Chickering, Arthur W. – Kytle, Jackson (1999) The Collegiate Ideal in the Twenty-First Century. New Directions for Higher Education. Jossey-Bass Publishers, no. 105.
  • [7] Forrás: Pozsgai Gyöngyi (2014) Az egyetem nemzetközi vonzerőfejlesztése a külföldi hallgatók beiskolázásának szempontjából. Doktori Értekezés. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs.

64. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Életútmenedzsment

Az úgynevezett karrierirodák végzik az életútmenedzsmenthez kapcsolódó legtöbb hallgatói szolgáltatást. Az amerikai és a nyugat-európai gyakorlat szerint a karrierirodák a felsőoktatási intézmény szerves részeként működnek: céljuk a felsőoktatási intézmények, a hallgatók, valamint a munkaerőpiac közti informális csatornák kialakítása. A szervezeti forma tekintetében eltérnek a gyakorlatok: míg Németországban például az állam által alapított Deutsche Studentenwerken végzi a feladatot; az USA-ban intézményi oldalról szerveződtek a karrierirodák és egymástól függetlenek. Továbbá Angliában is az intézmények szervezeti keretein belül működik a legtöbb karrierszolgáltatás.

Az angliai felsőoktatási intézményekben négy modellt különböztethetünk meg:

  • Az életútmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységet az egyetemtől független szervezet koordinálja. Domináns az ügyfélszemlélet, és külön szolgáltatásokat alakítanak ki a hallgatóknak, a munkáltatóknak és a felsőoktatási intézményeknek (a szolgáltatások jelenleg is így működnek például a Cambridge-i és Oxfordi Egyetemeken).
  • Az életútmenedzsment egy komplex egyetemi hallgatói szolgáltató rendszer része. Domináns a személyes és képzési tanácsadás, szociális, mentális, egészségügyi szolgáltatás.
  • Az életútmenedzsmentet egy funkcióhoz kötik, mint például személyiségfejlesztés. Domináns a karrierkurzusok meghirdetése, amely órarendi keretbe foglalva segíti a karriertervezést.
  • Az életútmenedzsmentet az intézményi marketing tevékenységébe illesztik. Domináns a PR-tevékenység és a formális kapcsolattartás a munkáltatókkal és diákokkal (Horváth et al. 2009: 146).

A magyarországi karrierirodák funkciói a következőkben azonosíthatók:

  • Képzési és felkészítési funkciók, melyek a szaktudás mellett a munkaerő-piaci ismeretek elsajátításában segítik a hallgatókat.
  • Nyilvántartási/adatbanki funkciók, melyek alapján a végzés előtt állókról átfogó szakspecifikus és szociodemográfiai képet alkothat az intézmény, illetve feltérképezheti a munkahelyeket és a munkáltatókat.
  • Kapcsolattartási, kapcsolatépítési funkciók a hallgatók, a munkavállalók és az intézmény között.
  • Konkrét segítségnyújtás, az egyes hallgatók egyéni támogatása, személyes karrier- tanácsadás funkció.

A karrierszolgáltatások megszervezése több ponton is nehézséget jelenthet: egyfelől – az első magyar karrierirodák tapasztalatai alapján – 4-5 év inkubációs idő szükséges a tevékenység megszilárdítására, ennyi idő alatt azonban éppen végez egy-egy generáció az intézményben; másrészt – és az előbbi nehézségből adódóan – új döntéshozókkal és felhasználókkal kell számolni ciklusról ciklusra ezeknek a szervezeteknek (Horváth et al. 2009). A karrierirodák szervezésében, kialakításában, hálózatszerű működtetésében meghatározó szerepet kell vállalnia a HÖOK-nak (Ekler–Filep 2008).

65. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Elektronikus könyvtári szolgáltatások I.

Az információ hozzáférhetővé tételében és a tájékoztatás terén új szerepek várnak a könyvtáros szakmára. Mint már említettük, az új szolgáltatási paradigma jellemzői, hogy képes hatni a kért információ formátumára és előállítására is; a szolgáltatásokat képes az egyéni igényekhez igazítani; a fizikai hely nem lehet gátja a hozzáférésnek; az információforrások között szabad az átjárhatóság; több távoli információforráshoz egyidejű hozzáférés lehetséges; különböző médiumok egyidejű használata lehetséges; választási lehetőség kínálkozik a szolgáltatók terén; távoli kollégákkal való együttműködés adott a hálózati környezetben. Ezekkel a jellemzők már számos egyetemi könyvtárra érvényesek. A felhasználók igényei mentén, élve a technológiai lehetőségekkel, az elektronikus-digitális könyvtár folyamatosan fejleszti webalapú szolgáltatásait. Az új információs környezet hatására – amelyet főként az elektronikus kommunikáció jellemez – az alábbi felhasználói igények jelentek meg az elektronikus könyvtárakkal kapcsolatban: minden dokumentum elérhetősége teljes szöveggel, továbbá azok letöltésére/nyomtatására való lehetőség; gyors a szolgáltatás; a hét minden napján 24 órás elérhetőség; könnyű hozzáférés; folyamatosan elérhető virtuális referenszszolgáltatások; könnyen és önállóan használható, weben elérhető források; olyan könyvtáros, aki minden adatbázisban és témában könnyedén tud keresni; minden elem elektronikus formában való elérhetősége; több választási lehetőség; működő weboldal; lehetőség minden könyvtári ügynek a hálózaton történő intézésére (előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, a kikölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása); valamint olyan keresőmotor a weboldalon, amely mindent elér, amit a felhasználó keres. Az egyetemi könyvtárak számára stratégiai fontosságú prioritás az említett igények kielégítése, amely egyúttal új szolgáltatási formákhoz vezet (Tóth 2018).

Tóth (2018) szerint a teljes szövegű adatbázisokat hatékonyan kiegészítő könyvtári dokumentumellátó rendszerek segítenek kivédeni azt a problémát, amikor a hallgatók a beadandó dolgozatok leadási határideje előtt a leggyorsabban elérhető forrásokat részesítik előnyben – ezáltal gyakran a kevésbé megbízható források igénybevételével kockáztatják munkájuk minőségét. A hallgatók körében tehát egyértelműen az online elérhető források népszerűsége dominál, éppen az online keresés népszerűsége miatt gyakran szívesebben használnak dolgozataikhoz folyóiratcikkeket, mint könyveket, de a kereshető szövegű e-könyvek is vonzóak lehetnek számukra. A technológiai újításokra és az új információs környezetre a tájékoztató szolgálat a felhasználók elérhető források közötti eligazodásának segítésével reagál pl. digitális referenszszolgáltatással; kereshető „gyakori kérdésekkel” (FAQ); online segédletekkel; webportálokkal; a munkaállomások használatában való támogatással; kutatási tanácsadással; a könyvtárosok és a tájékoztatásban részt vevő munkatársak közti tájékoztatási „csereprogramokkal"; illetve a munkatársak folyamatos továbbképzésével.

66. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Elektronikus könyvtári szolgáltatások II.

Az egyetemi könyvtárak által rendelkezésre bocsátott új szolgáltatásokat vagy adatbázisokat meg szükséges ismertetni a hallgatókkal akár kiscsoportos kurzusok keretében, vagy a távoli használók számára online segédlet biztosításával. „A könyvtár által elérhetővé tett forrásokat célszerű a tantárgyi kurzusokhoz igazodó rendszerekbe (course management system) összegyűjteni, hogy könnyebben használhatók legyenek. így a diákok számára is világossá válik, hogy a könyvtár és az általa biztosított források, eszközök a tanulási folyamat szerves részét képezik. A kurzuskezelő rendszerekbe olyan eszközök integrálhatók, mint a virtuális referenszszolgáltatás, csatolások az OPAC-hoz és egyéb adatbázisokhoz, globális keresők, dokumentumszolgáltató rendszerek; ezek a távoli felhasználók számára is elérhetők” (Tóth 2018: 129).

A diákok hatékony segítése érdekében a virtuális könyvtár használatát célszerű beilleszteni az információs írástudás fejlesztésének programjába; szem előtt szükséges tartani, hogy a diákoknak szükségük van az információ feldolgozására; időt kell szánni arra, hogy a diákok figyelmét az egyetem ráirányítsa a virtuális könyvtár szolgáltatásaira; segíteni kell a diákokat a megfelelő adatbázis kiválasztásában és megértésében; fontos, hogy a könyvtáros maga is a virtuális könyvtár elkötelezett használója legyen; a virtuális könyvtár használatának megtanulását szorgalmazni kell az oktatói karban is; ugyanúgy kell propagálni, mint a könyvtár egyéb forrásait; továbbá szintén segíti a felhasználókat, ha a könyvtár weboldala csatolásokkal vezet a virtuális könyvtári szolgáltatásokhoz. Mindezek mellett pedig folyamatosan figyelemmel kell kísérni a diákok problémáit, és megoldást találni rájuk; megelőzésképpen pedig kiscsoportos képzéseket szükséges szervezni.

Tóth (2018) tanulmánya alapján a közös információs terület (information commons) egy viszonylag új fogalom, ami azokat a szolgáltatásokat jelöli, amelyek a hálózatos elektronikus környezetben dolgozó felhasználóknak nyújtanak személyre szabott segítséget. Három alapvető információs közterületet különböztethetünk meg:

  • makroközterület : az információ világa, különösen a digitális formában lévő információk a weben vagy a web közvetítésével;
  • mikroközterület : az egyes intézmények szakterületei, moduljai, alkotóelemei, különös tekintettel a számítástechnikai, digitális technológiákra, szoftverlehetőségekre, hálózati infrastruktúrára;
  • a még teljesebb közterületeket pedig a kutatás, oktatás és tanulás integrált központjai (gyakran könyvtárban elhelyezve / könyvtárat is felölelve, erős digitális irányultsággal) jelentik.

Az eszközök és források szolgáltatása érdekében számos egyetemi könyvtár hozott létre információs közterületeket, amelyek kivitelezése rendszerint eltérő, az alapelvük viszont hasonló: egy távolról is elérhető kutatólaboratóriumként működnek. Egy másik új és erősödő trend az egyetemi könyvtárak szolgáltatásai terén a laptopok kölcsönzése, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók webes szolgáltatásokat vegyenek igénybe, illetve a nyomtatott és az elektronikus forrásanyagot együttesen használhassák.

Az elektronikus könyvtári szolgáltatások kihívásai részben anyagiak (infrastruktúra biztosítása, a személyzet képzése, az elektronikus források előfizetési díjai, az elektronikus eszközök előállítása, a digitalizálás költségei); részben – a könyvtárosok és a felhasználók oldaláról egyaránt – a szükséges technológiai ismeretek elsajátításához kapcsolódnak (Tóth 2018).

67. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Ifjúsági és hallgatói sport I.

A középiskolásoknak még megközelítőleg a fele, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak azonban csak egyharmada sportol rendszeresen (Fábri 2002[1], Pfau 2016). „Ez arra utal, hogy egyértelmű különbségek vannak a sportolási szokásokban a társadalmi háttértényezőket tekintve is. Ezért fontos, hogy az egyetemi évek az utolsó lehetőséget adják a szervezett keretek közötti sportolásra, életmód tanácsadásra, a sport preventív funkciójának érvényesítésére és tudatosítására” (Pfau 2016: 5). A MOB-tagként működő országos sportszövetséggé vált Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség (MEFS) hatékonyan közreműködik a felsőoktatási törvényben meghatározott célok elérésében és a tervezett fejlesztések véghezvitelében. A hallgatói motiváció és a lehetőségek változásai miatt megváltozott az egyetemi hallgatók szabadidősport iránti igénye (Pfau 2016).

2012-ben hatályba lépett a nemzeti felsőoktatási törvény azon paragrafusa, ami előírja, hogy a felsőfokú intézményekben biztosítani kell a rendszeres sportolási lehetőséget, ráépülve a közoktatásban bevezetett mindennapos testnevelés programjára. Az államilag finanszírozott képzések diákjainak térítésmentesen vagy nagyon kedvező áron lehetőséget kell biztosítani a sportlétesítmények használatára. Ezzel együtt előtérbe került a szabadidősport, mint szolgáltatás az egyetemen belül (Bács–Bácsné 2014[2], hivatkozza Pfau 2016: 6), amivel vonzóbbá lehet tenni az egyetemet a hallgatók számára, megerősítve így az egyetem pozícióját a piacon.

68. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Ifjúsági és hallgatói sport II.

Pfau (2016) tanulmánya alapján az egyetemeken a sporttal kapcsolatos központi feladatokat a testnevelők, egyesületek, Hallgatói Önkormányzatok és a Sportirodák látják el, és az alábbi három terület különül el: az oktatási feladatok (tanrendi testnevelés órák); a szabadidősport (heti, rendszeres sportfoglalkozások, bajnokságok és rendezvények); valamint a versenysport lehetőségének biztosítása az élsportoló hallgatók számára. Az MEFS elkészítette a felsőoktatási sport területére vonatkozó szakmai programot, a Hajós Alfréd Tervet, amelynek egyik fő pillére a szabadidősport tömegbázisának megteremtése. A MEFS/HÖOK koordinálja a SportPont programot, amelynek célja szintén a nagyobb hallgatói közösségek mozgósítása egy országosan elérhető sportportál segítségével. A „Sport a felsőoktatásban” című TÁMOP pályázat egyik komponense szintén az intézmények által nyújtott sportszolgáltatások fejlesztésére irányul.

A Pfau (2016) által vizsgált öt magyarországi kutató egyetem[3] hasonló infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, a tanulmány megjelenését megelőző három évben csak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen épültek fedett és szabadtéri létesítmények. Mind az öt egyetemen elérhető azonban ingyenes és költségtérítéses sportolási lehetőség. A szabadidősport lehetőségek szervezéséért az egyetem testnevelői bázisa és a Hallgatói Önkormányzat felel, illetve két intézményben esetében az egyetem sportegyesülete is segíti a koordinációt. A sportegyesületek a pályázati támogatások könnyebb elérése szempontjából is meghatározók az egyetemek életében (Bácsné 2015[4], hivatkozza Pfau 2016).

A kutatás eredményei összességében arra világítottak rá, hogy a diákok versenyszerű sportolása egyetemi éveikre jelentősen csökken, a szabadidő sportolási tevékenységük azonban figyelemre méltó. A sportolás abbahagyásának indokai között legnagyobb arányban az időhiány szerepelt. A szabadidősport iránti nyitottságuk azonban nagyobb arányban irányul a campus-on kívüli sportolási lehetőségek felé. A sportolási tevékenység financiális és földrajzi szempontból való könnyű elérhetősége – bár fontos szempontnak bizonyult – nem volt elegendő indok ahhoz, hogy a campus-on elérhető szolgáltatást vegyék igénybe (Pfau 2016).

69. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Lakhatás

Hazánkban a legtöbb felsőoktatási intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a szociálisan rászoruló hallgatók olcsó lakhatási lehetőséghez jussanak egy kollégiumban vagy diákszálláson. Az intézmények egy része saját kollégiummal rendelkezik, de az sem példa nélküli, hogy egy intézmény egy másik szervezet által üzemeltetett kollégiumban, diák- vagy munkásszállóban „bérel” szobákat a hallgatóknak. A különböző, hallgatók által elérhető ösztöndíjak és támogatások után a kormányrendelet 12. §-tól kezdődően ír a kollégiumim ellátás és a lakhatási támogatás igénybevételével kapcsolatos feltételekről. Ez a paragrafus a következő alapvető feltételeket fogalmazza meg:

  • A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni.
  • A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni.
  • A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés Nftv.-ben meghatározott feltételének fennállását is.
  • A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.
  • A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.[1]

Ahogy tehát fentebb, a paragrafus 3. bekezdésében láthatjuk, a kollégiumi igénylések során figyelembe kell venni:

  • a hallgató szociális helyzetét,
  • tanulmányi teljesítményét,
  • a közösségért végzett munkáját,
  • képzésének munkarendjét,
  • a 4. § szerinti mentesülést,
  • valamint azt, ha az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján előnyben kell részesíteni.

A fenti szempontok tehát iránymutatásul szolgálnak minden hazánkban működő felsőoktatási intézménynek; a gyakorlati alkalmazás azonban természetesen intézményenként változó. Az mindenképpen leszögezhető a hazai szabályozás kapcsán, hogy a kormányrendelet értelmében minden, szociálisan rászoruló hallgató igényelhet kollégiumot (amennyiben intézménye biztosít ilyen lehetőséget), és amennyiben valóban rászoruló hallgatóról van szó, nagy eséllyel el is nyeri a kollégiumi helyet – függetlenül arról, hogy első- vagy már felsőbbéves hallgatóról van szó. Ez utóbbit fontos megjegyezni, mivel a többi ország bemutatásánál találkozni fogunk olyan gyakorlattal, amely ettől különbözik.

A kollégium mellett a hallgatók igényelhetnek lakhatási támogatást: erre az általános szociális támogatás keretében van lehetőség.

A kormányrendelet az igénylési feltételek mellett meghatározza az intézmények kötelezettségeit is a kollégiumok komfortfokozatára valamint a kérhető maximális térítése díjra vonatkozóan:

A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az intézményben alkalmazott további feltételekről az intézményi térítési és juttatási szabályzat rendelkezik.

23. § (1) Az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének

  • az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a;
  • a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a;
  • a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a;
  • a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a.[2]

A magyar lakhatási támogatási rendszerre jellemző még, hogy az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató szintén jogosultak kollégiumi elhelyezésre, ez azonban esetükben maximum 12 hónap időtartamra korlátozódik.

A magyar rendszer jelenleg az intézmények vezetőinek saját belátására bízza azt, hogy a biztosít-e lehetőséget a hallgatóknak kedvezményre vagy részletfizetésre a fizetési kötelezettségre vonatkozóan. Ezt a térítési és juttatási szabályzatukban határozhatják meg, a kormányrendelet azonban megengedi, hogy az intézmény többek között a kollégiumi térítési díjra is részletfizetési lehetőséget vagy kedvezmény adhasson – szociális alapon. A térítési díj fizetésének kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesülhet teljesen a hallgató, ha hátrányos helyzetű, árva, családfenntartó, vagy ha gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

70. Kiemelt ifjúsági szolgáltatások - Étkeztetés

Ellentétben a lakhatásra vonatkozó részletes és sok esetben komolya anyagi segítséget biztosító modellel, a magyar felsőoktatási gyakorlatban nem gyökerezett meg az étkeztetés támogatásának gyakorlata.

„Az egyetemi polgárok (hallgatók, dolgozók) leggyakrabban otthonról hozott ételt fogyasztanak, ezt követik a boltban vásárolt élelmiszerek, valamelyik büfében vagy a menzán vásároltak. A szegmensek közül az oktatók látogatják a legnagyobb gyakorisággal a menzát, őket követik a levelező hallgatók, a nappali hallgatók és végül a nem oktató egyetemi alkalmazottak.”(Gulyásné és Mtársai 2016).

Mindazonáltal vannak olyan intézmények, amelyek kedvezményesen biztosítanak étkezési lehetőséget[1], de ez összességében nézve igen ritka. A hallgatók így legtöbb esetben az intézmény közelében található étkezdékre, gyorséttermekre vannak ráutalva, melyek a piac törvényeinek megfelelően határozzák meg áraikat: a kereslet-kínálat elvére alapozva. S bár sok étterem és étkezde nyújt kedvezményt a diákigazolvánnyal rendelkezőknek (jellemzően 5-10%-ot), mivel áraik alapvetően piaci árak, az étkezés összköltsége a minimális bevétellel rendelkező hallgatók számára még így nagyon magas arányaiban.

A magyar hallgatói szociális hálózat, illetve elsősorban a lakhatás kérdésében egy félig szabályozott rendszert figyelhetünk meg. Az 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet központilag megfogalmazott elvei szabályozzák a kollégiumok felszereltségét, valamint az azokban elérhető férőhelyekhez való hozzáférés szociális alapú elosztását. Nem rendelkezik azonban a kormányrendelet arról, hogy az egyes megadott szempontok milyen súllyal és milyen formában essenek latba a felvételi folyamat során, ezért a központi szabályozás ellenére valójában intézményenként eltérő gyakorlattal találkozhatunk.

Az étkezés kérdése ennél is kevésbé szabályozott, hiszen erre vonatkozóan se központi szabályozás, se általánosan elismert jó gyakorlat nincs ma Magyarországon. Az egyetemek és főiskolák ugyan értelemszerűen sok az elérhető étkezési lehetőség, ezek azonban szabályozás és intézményi együttműködések hiányában teljes mértékben a piachoz alkalmazkodva határozhatják meg áraikat.

71. A kutatás módszertana I.

A kutatási tervben három adatgyűjtési típus szerepel. A használt kvantitatív módszer a survey technika, mely során a felhasználóktól szeretnék információt gyűjteni. A kvalitatív eszköz a félig strukturált interjú lesz, amelynek célja, hogy a terület szakértőitől információt gyűjtsek a szolgáltatások működtetésével kapcsolatban. Végül a hibrid módszer a terepkutatás lesz, amelynek célja, hogy a campusokon elérhető szolgáltatásokat értékeljem, valamint a hozzá kapcsolódó környezetet és infrastruktúrát megvizsgáljam. Az alábbiakban az egyes adatgyűjtés típusokat mutatom be, majd a dokumentum végén a mellékletben találhatók a konkrét mérőeszközök is. Tehát a survey-technika esetében a kérdőív, a kvalitatív adatgyűjtés esetében pedig a strukturált interjú vezérfonala.

Az öt országban valósul meg. Magyarországon kívül a kelet-közép-európai régió négy másik állama: Ukrajna, Románia, Szlovákia és Lengyelország. Az országok kiválasztásának logikája arra épül, hogy a szocializmus időszakától (a rendszerváltozást követő évekig) a nevezett országokban hasonlóan fejlődött a felsőoktatás, amelynek eredményeként mind a négy országban háttérbe szorultak a piac által diktált igények. A rendszerváltás időszaka óta eltelt harminc évben azonban teret kaptak a piac által támasztott igények is, amely jelenség jelentősen felforgatta a felsőoktatási szolgáltatások világát.

72. A kutatás módszertana II. - kvalitatív adatgyűjtés

A három típus közül elsőként a kvalitatív adatgyűjtés módszertanát mutatom be, hiszen ez tekinthető a kutatás gyakorlati megalapozásának, amelyre építhetek a többi módszer esetében. A kvalitatív adatgyűjtés alapját műhelybeszélgetések mellett elsősorban félig strukturált interjúk képzik. A műhelyekhez és az interjúkhoz is szakértői mintavételt alkalmazok, amelynek oka, hogy olyan alanyokra van szükségünk, akik jártasak a campus szolgáltatások szervezésében és működtetésében. Az interjúkon során törekedni kell a definíciók megalapozására is, amelyek biztosítani fogják az elemzéshez az analitikus keretet. A kvalitatív adatgyűjtés során legalább 10 szakértői interjú és 4 műhelymunka kerül megvalósításra. Ez összességében legalább 20 személy megkérdezését jelenti 5 országból.

A félig strukturált interjú formája azért ideális az adatgyűjtés megvalósításához, mert az elemzés szempontjából fontos területek jól lehatárolhatók, de szabadságot enged a válaszadónak az általa fontosnak vélt altémák beemeléséhez. Az interjúk során az alábbi témák kerülnek feldolgozásra:

  • Campus szolgáltatások kialakulása
  • Jogszabályi háttér
    • Nemzeti
    • Intézményi
  • Campus szolgáltatások köre, meghatározása
  • Campus szolgáltatásokat befolyásoló tényezők
    • Hallgatói létszám
    • Intézmény térbeli elhelyezkedése
    • Intézmény viszony a környezetével
  • Campus szolgáltatások szervezeti háttere
    • Intézményi pozíció
    • Hallgatói képviselet szerepe
    • Külső szolgáltatók felügyelete
  • Campus szolgáltatások gazdasági háttere
    • Nyereségorientáltság
    • Profit felhasználása

Az interjú alanyokat igyekszem úgy kiválasztani, hogy minden érintett véleménye felszínre kerülhessen. Egyetemi vezetőkkel (MO-n kancellárokkal), érdekképviseleti vezetőkkel, szolgáltatókkal és a szektorban tevékeny nonprofit szervezetek képviselőivel is vennék fel beszélgetést, törekedve a nemzetek közti összehasonlíthatóságra.

73. A kutatás módszertana III. - kvantitatív adatgyűjtés

A kvantitatív adatgyűjtés célja, hogy képet kapjunk a felhasználók általános benyomásairól a campus szolgáltatásokkal kapcsolatban. A felhasználók vagy másképp a célcsoport elsősorban a hallgatói közeg, hiszen túlnyomó többségében ők veszik igénybe a vizsgált szolgáltatásokat. Mellettük természetesen megjelennek a dolgozók és nyitott campus esetén megjelenhet gyakorlatilag bármilyen háttérrel rendelkező személy (külsős) is a felhasználók között. Azonban az előzetes becslések szerinte ez nem éri el a hallgatókon kívüli célcsoportokat eredményesen megszólító szolgáltatások között sem az 5%-os részesedést. Ezért a kérdőívhez tartozó mintavételi eljárás alapja a hallgatói kiválasztás lesz. A hallgatók kiválasztás során elvárás, hogy a minta nemzetenként legalább két felsőoktatási intézményből kerüljön ki. Erre azért van szükség, mert az eredményeket egy mélyreható desktop research adataival szeretnénk kiegészíteni, amely az intézmény – elemzés szempontjából is fontos – háttérváltozóira koncentrál. Így az intézményről és a hallgatói tapasztalatokról is adatokkal rendelkezve lesz lehetőségünk megvizsgálni az egyes háttérváltozók hatását a szolgáltatásokra.

Minden országból 100 válaszadót tűztem ki célul, amelynek eredményekképpen Kelet-Közép-Európából egy 300 fős minta jön létre. A lekérdezés az általános felhasználói tapasztalatokra vonatkozik, amelyben a következő témák kerülnek mélyebb elemzésre:

  • Demográfiai háttérváltozók
  • Oktatási előélet
  • Szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok
    • Elégedettség
    • Igénybevétel gyakorisága
    • Ár/érték arány
  • Hiányzó szolgáltatások
  • Versenytárs szolgáltatók

A kérdőíves lekérdezés online történik, minden országban a hivatalos nyelven. Az online kérdőívezés, a tapasztalatokat figyelembe véve nem vehet igénybe 8-10 percnél többet az eredményes kitöltés elérése érdekében.

74. Kutatási eredmények – adatok elemzése I.

75. Kutatási eredmények – adatok elemzése II.

76. Kutatási eredmények – adatok elemzése III.

77. Kutatási eredmények – adatok elemzése IV.

78. Zárókonferencia beszámoló

79. Kiadványok

80. Projektösszefoglaló

ESZA infoblokk

esza_logo
Copyright © 2012 GYEKE. Minden jog fenntartva!